A hét eddigi napjai

Mikor leülök a gép elé, mindig olyan sok gondolat van az agyamban amit le kellene írni. Azonban sokszor elfelejtem és csak napközben jut az eszembe, hogy ezt is meg azt is kihagytam. Mivel nem írok minden nap ezért nehezebben jutnak utólag az eszembe a megemlítésre váró dolgok. A héten azonban nem történt velünk semmi különös, csak régen írtam már és most nem tudok aludni, ezért gondoltam, hogy alvás helyett inkább hasznosan töltöm az időm. Bár tudom holnap napközben fáradt leszek. Amikor Gergőnk alszik fél órácskákat akkor próbálom az esti lemaradásom bepótolni, ami nem mindig sikerül. Egyébként is napközben fél szemmel még mindig Gergőt nézem, hogy hogyan lélegzik alvás közben.

A múlthéten és most héten is esténként a gép előtt dolgozom, így mire eljön az alvás ideje már kimegy a szememből az álom, de mikor úgy érzem inkább pihennék eszembe jut milyen jó is szerkeszteni. Imádom amit csinálok és jó úgy este ágyba bújni, hogy kész van az amit elterveztem aznapra, bár ez a szakma sokszor olyan, hogy el is felejti az ember az időt. Mostanában, hogy olyan hidegek vannak odakint még jól is esik egy meleg tejcsi vagy kakaó esetleg tea mellett bevackolni ide magam a géphez. Egy kicsit ilyenkor kikapcsol az agyam és, hogy azt csinálhatom amit szeretek, szinte pihentet. Ennyit magamról.

A héten sajnos elmaradt a babaúszás de kedden a babazenén megbeszéltük, hogy a következő babaúszásra meg lesz a kellő létszám (min. 5 fő), így biztos lesz. A babazenén bár én nem tudok énekelni de mindig jól érezzük magunkat Gergővel. Olyan baba-mama klub pótló. Ha már az nem jött össze, itt legalább tudok beszélgetni más anyukákkal. A mostani foglalkozáson 4 Gergővel egyidős gyermek volt. Mint kiderült Gergő tud még csak ülni és mászni és Neki jött még csak ki fogacskája. Ma-tegnap viszont egyre jobban aggaszt, hogy még csak épphogy megtanult a kisfiam mászni, de már az állással próbálkozik. A kiságyban is megkapaszkodott és megpróbálta felhúzni magát, illetve ha a szőnyegen játszunk megpróbál a lábamba is belekapaszkodni és ott felhúzni magát. Nagyon korainak tartom. Más anyuka azért aggódik, hogy miért nem csinálja ezt vagy azt a gyermeke, én meg azon rágom magam mire föl ez a nagy sietség Gergőnk részéről. Aggaszt, hogy miért fejlődik ilyen ütemben. Bár Ő tudja a legjobban mi a jó Neki és nem is akarom visszafogni, de mégis nem baj, hogy már állni szeretne? Tegnap a fogorvoshoz vittem magammal Gergőnket, mivel nincs aki vigyázzon Rá és ott a fogorvosnő azt mondta korához képest sokkal idősebbnek néz ki. Miért van ez? Egyébként nagyon nyugodt volt a fogorvosnál. Ott azt hitték majd megijed a fúró hangjától, de a porszívó hangosabb és attól sem fél. Végig úgy tünt jól érezte magát és nem is hiányolt, hogy nem látott, mivel háttal voltam Neki. Még a hangomat sem hallhatta. A legközelebbi fogorvosi vizsgálatra is vinnem kell magammal, de tudván, hogy ilyen jól viselkedik nem baj. Tegnap este is jól viselte, hogy a babazenéről hazafelé jövet kerülnünk kellett, mivel Gádoros és Orosháza között volt egy baleset és teljesen lezárták az utat. Már fél úton voltunk mikor Gyopáros felé tereltek a rendőrök. Így visszakellett mennünk Orosházára és onnan Nagyszénás felé majd úgy Gádoros. Én kevésbbé viseltem jól, mivel már fél hét volt és hétkor nálunk fürdés van. Mikor végre hazaértünk Gergőnk nem is akart még fürdeni és virgonckodott, így előbb én vacsoráztam meg és majd csak utána jött a Kincsem esti rutinja. Addig legalább Apázhatott Apa pedig Gergőzhetett. Apa panaszkodott is, hogy elmentünk a babazenére és nem lehetett a kisfiával, ezért hagytam is, hogy Apa fürdesse meg.

Ülve fürdünk, néhány ehető játék társaságában.

Imádom azokat a képeket ahol a válla fölött visszanéz és szinte azt mondja: Na mit akarsz már? Nem látod, hogy nem érek rá!

Itt is az elefánt evése foglalta le annyira, hogy nem maradt ideje velem foglalkozni.