Már hat hónapja, hogy megláttad a holdvilágot,
hisz éjszaka volt mikor kibújtál anyád hasából.
Két fogad is kinőtt már azóta, ülni is tudsz szépen,
most a mászás tudományát tanulod serényen.
Mosolyogsz mindenkire, senki sem ellenséged,
tartsd meg e szokásod mely nagyra emel Téged.
Kis súllyal születtél de korosztályod hamar utolérted,
hat hónaposan mindent eszel bármit rakok elébed.
Napközben nem sokat alszol mióta itt vagy,
azonban az éjszakák 10-12 órán át nyugodtak.
Nem nagyon gőgicsélsz még, de az e-k, ő-k mennek,
ezeket mondod mikor beszélni van kedved.
Most tanulsz pohárból inni, néha csupa vizes minden,
és evés után ruha csere, ha kezeiddel közben segítesz.
Van egy játszószőnyeged, melyet nagynénédtől kaptál,
ezen játszol, mászol nappal akár 7-8 órát.
A Barikád jó barátod, csupa nyál mindig,
Nagymamádtól kaptad első húsvéti ajándékként.
Másik nagymamád beteg volt mikor családunk bővült,
és ő hat hetes korodban elbúcsúzott tőlünk.
Tatáid is mindketten szeretnek, megkapsz Tőlük mindent,
de Neked egy mosoly is bőven elég, hogy boldog legyen szíved.
Anyukád, Apukád mindig figyel majd Rád,
Te is vigyázz Rájuk, mert így teljes A család.
2009. okt. 14.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
:-) jó! Te írtad?
VálaszTörlésHogy repül az idő, nem?
T.
Hűha, ez jól sikerült! Írtál már korábban is verset? Megrendelésre is dolgozol?
VálaszTörlésPuszi: Szösziék