Fel-le, fel-le

Szombaton Gergő kapott egy xilofont. Egy kis ütős hangszert, mert a baba-mama klubban és a babazenén is azt mondták ebben az életkorban jött el a hangok megkülönböztetésének a megtanulása. Szóval mostmár ütögetheti Gergő, bár egyenlőre az ütőgető végét a szájába venni jobb játéknak tűnik. Megmutattam Neki, hogy hogyan is kell vele játszani és ő is próbálgatta, de kell még egy kis idő mire rájön.

A másik dolog amire nagyon is rájött, amit már múltkor is megemlítettem, hogy fel tud mászni az ágyra.

A jó dolog az egészben, hogy lemászni is megtanult. Ezt én és Csabi is csak egyszer azaz összesen kétszer mutattuk meg Neki és azóta sem erőltettem, mert még a felmászás is kicsit nehézkes volt. Tegnap és ma azonban egyfolytában fel-le, fel-le. Csodálkoztam, hogy a lemászást ennyiből megjegyezte, úgy látszik okos kisfiú. (Ez természetes, hogy elfogult vagyok).

Egyenlőre csak a felmászást sikerült megörökíteni, mert a lemászás gyorsabban megy mint ahogy a telefonomon beállítom a videót. A felmászás is gyorsabban történik már mint ezen a felvételen van:

Néhány kép mostanság:

Édesen alszik.

Evészet kéz és láb lefogással bébihordozóban, amíg az etetőszék meg nem szárad.

Egyik kedvenc játékával egy tollal a szájában. A tollnak gumis a fogó része, így gondolom úgy érzi jó a fogára, főleg a most kíbújni látszó hatodikra, de a tollat már az első foga kubújása óta rágja. (A tollról letörő csiptető miatt időközben a tollak cserélődnek, melyet ő nem vesz észre én pedig a munkahelyemről tudok ugyanolyat hozni).