Kapaszkodás nélkül

Ma Gergőnk megtett 5 lépést kapaszkodás nélkül. Mint általában most is a tv asztala előtt ácsorgott és Ő is tudja, hogy azt nem foghatja meg, abba nem kapaszkodhat és ha látom rajta, hogy mégis közelít felé, akkor csak rászólok, hogy: Dezsőőő. Erre felkapja fejét és mivel tudom, hogy tudja, hogy nem szabad a tv asztalhoz nyúlnia ezért nem is bántja, de persze mindig megvárja, hogy rá kelljen szólni. Szóval az asztal előtt áldogált és mikor odamentem hozzá megfordítottam, hogy ne nézze olyan közelről a tv-t, és mikor megfordult elengedtem a kezeit, persze ilyenkor nagyon erősen szorítja nehogy el tudjam engedni. Miután elengedtem hátrébb ültem és Ő kicsi gondolkodás után, hogy most mit is csináljon, leüljön vagy leereszkedve odamásszon hozzám, láttam rajta úgy döntött megpróbálkozik a több lépéses járással. Végül 5 lépésnyire voltam Tőle. Múlthéten már 2-3 lépést teszegetett, de ma volt az első nagyobb távolsága.

A vasárnap leesett hó miatt nem mentünk ki itthonról sehova, főleg, hogy apát behivták a munkahelyére mivel mostantól őt is beosztották ügyeletbe és ha csőtörés van akkor bizony menni kell. Tegnap azaz hétfőn viszont kisütött a nap és ezt mindenféleképpen szerettem volna kihasználni így tettünk egy nagyobb sétát, főleg úgy, hogy Gergő arcocskáját süsse is. Ma már csak akkor sétáltunk amikor elmentünk a fodrászhoz este és ekkor már nem sütött a nap de legalább kimozdultunk itthonról. Apát gyorsan megnyírták mi addig Gergővel kiolvastuk a fodrászatban lévő újságokat. Ezt követően apa és Gergő hazajöttek én pedig maradtam még és mivel nekem várnom kellett ezért nem értem haza a fürdésre, vacsira és lefekvésre. Kicsit emiatt hiányérzetem van, de Csabi mindent meg tud csinálni nélkülem is és állítólag Gergő sem hiányolt.