2010. szept. 23.

napjaink

Épp dolgozgatok itthon és amíg letöltődik az anyag az ftp-ről amit feltettem a cégnél, hogy itthon csinálhassam addig úgy döntöttem írok egy kicsit. Nincs hosszú bejegyzésre időm mert aludni is szeretnék még az éjszaka. Azonban a munkahelyemen egyenlőre még nem pörgök 100 %-osan így le-le maradozgatok ezért esténkéntre hozok haza néhány dolgot. Apróságok de pont ezekhez nehéz odabent hozzáfogni.
Kedden délután telefonáltak a bölcsiből, hogy Gergő mióta felébredt sír, nagyon sír, épp úgy mint egy hete amikor lebetegedett. Mondtam, hogy jelenleg nem tudok elszabadulni és igazándiból nem hiszem, hogy beteg lenne, vagyis a gondozónőkre hagytam, hogy oldják meg a helyzetet. Csabit egyből felhívtam és Ő el tudott szabadulni a munkahelyéről, így fél órán belül ott volt Gergőért. Elsétáltak a munkahelyemre és mondta Csabi, hogy semmi baja nincs, meg is uzsonnázott és benyomott egy pohár tejet (tisztán még sosem adtam Neki, eddig csak tápszert ivott). A gondozónők még nem igazán ismerik ki Gergőt. Én meg halálra izgultam magam és a munkatársamnak mondogattam, hogy mennyire rossz, hogy nem megyek el Gergőért de ugyanakkor meg tudtam, hogy nincs baja (valahogy megéreztem, ezt nem tudom másképp megmagyarázni talán anyai ösztön, anyai megérzés). Ha mindenegyes hívásra ugrom megszokja mind Gergő mind a gondozók és akkor állandóan ugráltatni fognak. Ez nem megy így. Másnap a gondozóval beszélgettem, hogy nem is szabad hozzászoktatni Gergőt, hogy én azonnal ott teremjek de meg volt ijedve ezért hívott. Az apja pedig a megnyugtatásunk végett elment érte. Az apja és a Tatája hazavitték autóval merthogy én még dolgoztam és Nekik pedig meg volt beszélve egy újabb fuvar törmelék a bejárónkra. Mivel Gergő megijedt a Tatájától ezért végig sírta az utat az autóban és amikor meglátta a Tatát már akkor is sírásban tört ki, még másnap is amikor összefutottunk a Tesco-ban. Mivel Gergőnek azonkívül, hogy rosszul aludt a bölcsiben semmi baja nem volt, másnap vittem és reggel megkérdeztem, hogy mennyiket szokott aludni. Erre azt mondták, hogy sajnos nem eleget alszanak mert a kis 7 hónapos Szerafina felébreszti az ordítással az alvókat. Így messze nem alussza meg Gergő az átlagos 2,5-3 óráját amit itthon szokott mostanság. A kislány anyukáját már megkérték, hogy szoktassa le az állandóan kézben lévőségről a babát mert így nem tudnak tőle mással foglalkozni, pedig a kislányon kívül még van 9 kisgyermek akik ugyanúgy szeretnének a gondozókkal is játszani. Csak akkor nem sír ha kézben van. (Bár ma reggel akkor is sírt). Nehéz lehet vele a bölcsiben. Tegnap azaz szerdán sem volt semmi különös Gergővel. Mikor elhozom Őt délutánonként mindig elmondják, hogy jó kisfiú és semmi gond nem volt Vele, jól evett és aludt. Ma csütörtökön is az apja ment érte és Neki is elmondták amit szoktak. Jó volt, jól evett stb., stb. Ma reggel, hogy ne sírjon az elválláskor, miután levetkőztettem, hagytam menni befelé a szobába mert elindult Magától. El sem köszönt és mindenféle sírdogálás nélkül bement, hátra sem nézett. Miután bent volt, belestem és integettem a Mártinak, hogy elmentem. Vagyis nem sírt utánam Gergő. Már itthon elkezdtem Neki mondani, hogy akkor ha megérkezünk majd a bölcsődébe hogyan fogunk elvállni egymástól. Nem egészen így gondoltam, bár Ő már otthon elintézte a puszit, mert miközben magyaráztam, hogy majd levetkőzés után adsz egy puszit és szépen bemész, már akkor megpuszilt otthon. Lehet, hogy így ha időben elkezdtem felkészíteni akkor nem lesz sírás. Majd erről később fogok tudni többet nyilatkozni, mert ez még csak az első ilyen nap volt. Ez az időben való felkészítősdi talán majd nekem is segít. Egyébként szerintem Gergőnél azért vált nehézzé a reggeli elválás mert látta rajtam, hogy nekem mennyire nehéz ezért Ő is sír és átkarolva nem ereszti a nyakam. Hátha majd így könnyebb lesz.
Egyre többet beszélget Gergő, és szépen is mondja a szavakat. Most a legújabb a szia. Gyönyörűen hangzik az Ő szájából, tudom ismét elfogult vagyok, de miért ne lehetnék. Nem irogatom le a szavakat miket mond mert szinte mindennel bepróbálkozik amit mondunk Neki. Ja a másik favorit mostanában az apuci. Ezt is tisztán ugyanígy. A hamm is nagy sláger de tegnap pl. azt mondta (újabb két szavas mondat) Tata pakol, na nem így hanem Tata papa, vagyis a pakol szót nem érti még mert egyébként nálunk nincsenek papák csak taták, ezért tudom, hogy a papa az itt a pakol szót jelenti.

1 megjegyzés:

  1. Milyen jó, hogy ilyen gyorsan beszokott Gergő. Szerintem Bogival se lenne sok baj, mert imád gyerekek közt lenni, bár alvásnál még elég anyás. Csak az én szívem szakadna meg. Én örülök, hogy egyelőre nem kell bölcsibe menniük, remélem így is marad.
    Ja, köszi a felvilágosítást a tanácsadóról. Én szentül hittem, hogy bejártok Oh-ra. Bocsi. Na meg erre az orosházi tanácsadóra is nagyon ráférne a felújítás!
    puszi

    VálaszTörlés