Folytatás

A szombati napunk apa nélkül indult. Délelőtt a nagy hóesés ellenére el kellett mennünk kenyérért, közben beugrottunk a 100-asba is. Ott csak zuhanyfüggönyt szerettem volna venni, de annyira olcsón találtam Gergőnek játékokat, hogy szinte lecsaptam rájuk és mindjárt beszereztünk egy buszt, egy kamiont, egy újabb vonatot amit fel lehet húzni és megy magától, illetve vettünk egy autót is. Annyira esett a hó hogy a boltban meg is kérdezte egy öregasszony hogy talán beteg a gyerek, hogy ilyen időben kimertünk mozdulni? Itt Gádoroson furcsán gondolkodnak az emberek, hisz miért csak akkor lehetne kimozdulni ilyen időben egy gyerekkel ha orvoshoz megy. Megmondtam neki, hogy nem beteg csak nincs aki vigyázzon rá és kenyeret pedig venni kell. Továbbiakban nem is érdekelt az öregasszony, csak úgy elgondolkoztatott miért ilyenek itt az emberek. Azért is rossz szemmel néznek ránk a szomszédok ha nem takarítjuk el a havat. Mivel apa nem volt itthon Gergő mellett pedig nem tudtam kimenni egész nap így úgy maradt az utca. Gergő sajnos egész nap lázas volt és nem is igen érezte jól Magát. Sajnos a vitaminok és köhögéscsillapító ellenére sem javultak a dolgok, így holnap orvoshoz megyünk. A szombat éjszaka 39 fokig is felment a láza, vasárnap napközben pedig megismétlődött.

A betegeskedés ellenére azért megmutatta Magát az Angliából hazatérő Nagynénjének, aki karácsonyra hozott Neki egy olyan hátizsákot amit már nagyon régóta szerettem volna Gergőnek venni. Nővérem és Anyukám nem sokáig voltak itt, még átmentünk Mamámékhoz de a nagy hó miatt még sötétedés előtt haza akartak menni. Nővéremnek ezúton köszönjük mégegyszer a másik karácsonyi ajándékot. Két hatalmas dolog miatti fejfájástól szabadított meg ami a jövő évben lett volna.

Gergő a Nagynénjével és a Mamájával

A hátizsák egy barika, fehér 'báránybodorral' és fekete lábakkal és fekete fejjel.

Gergő egész hétvégén emlegette az apját. Vasárnap reggel mikor mentünk be érte autóval a vonat elé már amikor öltözködtünk próbálta Gergő összerakni a szavakat és ugyan nem született mondat belőle, de benne volt a sikuku, apa, autó. Vagyis autóval megyünk apa elé a vonathoz. Mikor már itthon voltunk szinte ujjongot hogy itthon van az apja is. Nem lehetett egyedül hagyni egyik helyiségben sem mert vagy engem vagy az apját szólongatta. Már nagyon ügyesen mondja, hogy gyere apa. Mikor főztem vacsira végig a kezembe kellett tartani és Ő onnan hívta az apját és a kezével még invitálta is. Érdekes hogy honnan tudja egy ekkora gyermek is, hogyha egy másik embert ha hív akkor hangosabban kell szólni. Sajnos a ma esti hűtőfürdő sem segített Gergőn, azonban mióta elaludt azóta mintha nem lenne láza. Már csak azzal van bajom, hogy vacsi után a köhögéstől ismét minden távozott Belőle. Félek, hogy megint nem sok folyadék van a szervezetében és nehogy kiszáradjon. Nem szeretnénk a karácsonyt kórházban infúzióhoz kötve tölteni. Ma folyamatosan injekciós fecskendővel itattam de úgy érzem amit belenyomtunk ma az mintha távozott is volna. És mindez azért van mert rájön a köhögési roham és olyankor kifordul a kaja a pici gyomrából. Ha nem köhögne nem lenne semmi baj. Jelenleg ott tartok, hogy még mindig nem tudom mit csinálok holnap mert nekem dolgozni kell mennem. Az apja ügyeletes így nem tud itthon maradni Vele, viszont nálunk meg most van a nagy hajtás, már csak három nap és túl leszünk rajta, de sajnos Gergő pont erre a három napra lett nagyon beteg. Meglátjuk mi lesz Vele az éjszaka és holnap reggel. Majd megírom miként is alakult a jövőhetünk.