Húsvéti képek

A Tojáskeresők

Az asztalon már sorakoznak a megtalált piros tojások

Megvan

Itt is van egy

Egy kis pihenés a keresés közben



Így állunk be az autóval a garázsba



Húsvét óta a héten is történt velünk egy pár dolog de mire odajutok, hogy bekapcsoljam a számítógépet addigra sokszor elalszok. A hetünk pedig még nem ért véget mert holnap majálisozunk, vagyis én dolgozom, remélem jó idő lesz és nem fog esni az eső.

Mivel húsvét hétfőn nem dolgoztunk így a keddel kezdődött a munkahét. Emiatt elég húzós volt a hét. Esténkéntre mindig elfáradtam. Csabi meg is kérdezte mibe. Hát nem is tudom. Kedden miután Gergőt elhoztuk a bölcsiből (az Apja) elmentünk a postára feladni az etetőszéket, amit eladtam. Ugyanis ha legközelebb szükség lesz rá nem kell ennyire atombiztosnak lennie egy etetőszéknek. Az első gyerek után erre rájöttem. Gergő pedig nem is használta túl sokáig mert hamar megtanult a széken ülni velünk. Szóval, hogy ne foglalja a helyet eladtam. Csabi azért kellett, hogy vigyázzon Gergőre amíg én azzal a nagy csomaggal bemegyek a postára. Jó volt így mert az etetőszéket és Gergőt együtt nem tudtam volna igazgatni. Bár ha nem jött volna Csabi a biztonság kedvéért elraktam a gyerekhámot. Esténként mikor hazajöttünk minden nap el kellett menni sétálni. Szerda este elmentünk vetőmagkrumplit és dughagymát venni, amiket aztán szerdán és csütörtökön este Csabi és Gergő elveteményeztek, én mindkét este így nyugodtan meg tudtam főzni. Ők ketten teljesen jól elvoltak együtt a kertben. Igaz mind kétszer teljesen koszosan jöttek be. De ez egyáltalán nem baj. Örülök, hogy így kettesben együtt töltötték az időt én pedig nyugiban tudtam mosogatni, főzni.

Tegnap mikor mentem Gegőért a bölcsibe a gondozónő adott Gergő kezébe valamit amit aztán ideadott nekem azzal a szöveggel, hogy: anyáknapjára tessék. Egy piros szívecske volt, melyet a gondozók készítettek és mondta a Nelli, hogy egésznap ezt gyakorolták, hogy majd mondja nekem amit kell. Kellett egy kis segítség, hogy az anyáknapjára szót ki tudja mondani de meghatódtam így is. Sok mindent mond már mondatokban, de az új szavakat többször el kell neki ismételni. Tegnap délután megmutattuk magunkat a csillagászati előadáson Nagyszénáson, tényleg csak azért, hogy mint családtag ott legyünk. Ötkor kezdődött de mi Gergővel hatra már otthon voltunk. Gyuri tata még maradt mert neki kellett átadni a díjakat. Az előadás előtt végre sikerült utolérni a Dimák dokit akivel megbeszéltük, hogy hétfőn háromtól ott van a rendelőjében és menjünk, megvizsgálja Gergőt. Erről majd írok hétfőn.