A legjobb jele annak, hogy Gergő meggyógyult az az, hogy esténkéntre nagyon elfáradok az örökös jövés-menésétől. Ez ugyan jó mert még ha fárasztó is, öröm együtt lenni Vele és egyébként sem tudnék többet pihenni vagy aludni.
A múlt hétvégén ittam kb. 3-4 korty kávét, úgy felpörögtem tőle, hogy Csabinak mondtam ha legközelebb kávézni szeretnék ne hagyja. A pótkávékkal amiben korlátozott a koffein mennyisége vagy a cola-val azzal nincs ennyi gondom mint múlt vasárnap. Arra viszont jó volt, hogy megsüssem mamám vaniliás csigáját amit én kakaósan készítettem el, már régóta szerettem volna megcsinálni és nagyon egyszerű és én nagyon szeretem. Annál jobb dícséret nem is kellett mint hogy Zolika, aki kissé válogatós, azt mondja ha csinálok legközelebb is akkor is gondoljak rá. A kakaóscsiga készítése közben volt energiám letakarítani a fürdőszobai polcot és a falat ami szintén olyan fából van mint a polc. Mindemellett végre kipróbáltam a házitészta készítését. Száraz levestésztát készítettem. Egy adagra valót még rögtön kipróbáltam ami nagyon jó lett, a többit (két adagot) pedig megszárítottam amiből ma egy leveskébe már tettem is bele. Hihetetlen mennyire egyszerű.
Most nem tudom összeszedni a gondolataimat majd máskor folytatom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése