Csak pozitívan

Van egy gyönyörű kisfiam és mindketten imádjuk Őt. Csabival kiegészítjük egymást és egyfelé evezünk. Mint minden párkapcsolatban (van aki bevallja van aki nem de attól az még van) vannak konfliktusok. Mi Csabival szoktuk egymás fejéhez vágni, hogy elhagylak én is elhagylak de aztán ez sosem történik meg mert érezzük, hogy nagyon féltjük a másikat. Mikor hiába hivogatom és nem veszi fel és hazaér én meg leszidom Ő meg felháborodik miért hivogatom ha dolgozik olyankor összeveszünk miért nem képes csak annyira beleszólni a telefonba, hogy ok. Csabi nem szokott engem hivogatni, de mikor egy órával később érünk haza Gergővel munka után megjegyzi, hogy agyon idegeskedte már magát. Szóval számomra ez a féltés nagyon sokat jelent. Meg az is sokat jelent ahogyan Gergővel bánik. Jól neveli. Amikor szigorúnak kell lenni az de ha játékról van szó azonnal befogható. Másképp játszik Gergővel mint én, és a lakásban olyankor is tartani kell a rendet, míg ha mi játszunk akkor meg van engedve hogy a játékok szanaszét legyenek. De ez így van rendjén. Mindketten nagyon féltjük Gergőt és úgytűnik egymásért is képesek vagyunk még izgulni. Számomra ez jelenti a szeretetet. Csabi tudja, hogy én sosem voltam belé szerelmes, de szeretni mindig is szerettem, azzal a féltő szeretettel. Féltékeny nem vagyok és Ő sem olyan tipus. Egyszer még meg lehet bocsájtani mindent de másodjára már elgondolkodna az ember. Legalábbis mi így élünk. Ma Csabi azt mondta mi lesz ha gyarapodik a családunk. Nagyon meglepődtem ezen, hiszen eddig elzárkózott a második gyermektől anyagi okokra hivatkozva. A sprórolás is mindkettőnkre jellemző, így igazat adva Neki magam sem merem egyenlőre bevállalni a következő gyereket. Azonban örülök neki, hogyha mégis azt mondom majd Neki, hogy mostmár úgy gondolom jöhet a következő akkor benne lesz Ő is. Egyenlőre az anyagi okok mellett a másik ok az hogy én úgy szeretném a második gyermeket bevállalni, hogy Gergő már a segítségemre legyen. Lehet, hogy már nagyon öreg anyukája leszek de mások is vállaltak már idősebb koruk ellenére babát. Egyenlőre próbáljuk az anyagi szintet megtartani ami nagyon nehéznek bizonyul ennyire gyorsan emelkedő árak mellett, de azt valljuk hogy nem fog ez a válság örökké tartani. Vannak buckák az életben melyeket meg kell mászni és nem csak megpróbálni hanem véghez is vinni. Lassan haladunk de nem hagyjuk hogy felül kerekedjenek rajtunk a rossz dolgok.

Aki olvas kérek mindenki küldjön nekünk egy kis pozitivot, egy gondolattal én is viszonozni fogom. És a gondolat ereje elég lesz, hogy minden oké.