A múlt hétvégén a húsvét nagyon gyorsan elillant, már most is hétvége van. Ami a legjobban megragadt bennem az az, hogy a kis Illés, Gergő unokatestvére, 5 éves létére nem tudott locsolóverset mondani. Még azt a legegyszerűbbet (Zöld erdőben jártam...) sem amit Gergő mondott. 5 évesen remélem Gergő már sokkal több mindent fog tudni mint Illés. Ő egy kicsit mintha nem igazán fejlődne. De ott van Gerőg másik unokatestvére Zsóka is. Neki papírja is van arról, hogy nem úgy fejlődik ahogyan egy normális gyermek, bár az IQ-ja magasabb a vele egyidősekénél, de ennek oka van. Vele jól foglalkozik az anyukája, Őt jó irányba terelgetik, viszont Illéssel sajnos nem úgy foglalkoznak ahogyan kellene. Nem az én dolgom itélkezni, azonban örülök, hogy Gergő már most többet tud nála. Gergővel bárhova megyek nem okoz nekem csalódást. Ma a 3 éves státusz vizsgálaton voltunk. Először mentünk a védőnénihez aki kitöltötte a papírt. Magasság: 94 cm, súly: 12 kg. Ott Gergő elmondókázta a boci-boci tarkát, mindkét versszakát. Sőt nem csak mondta hanem énekelte. Ez tetszett a védőnőnek. Innen aztán a doktornőhöz mentünk ahol vérnyomás mérés is volt. 90/60 melyet nagyon jónak találtak. A szívzöreje még mindig meg van, a kardiológiára jövőhét pénteken fél egyre megyünk ahova most írt beutalót nekünk a Gabi doktornéni. Az asztmájával kapcsolatosan Gergő most egy másik gyógyszert kapott mert a singulair mini nem támogatott lett, így a mondeot fogja ezután kapni mely teljesen ugyanaz csak ezen van támogatás. Mivel 28 naponta fel kell íratni egyáltalán nem mindegy mennyibe is kerül. Szombaton tartjuk Gergő szülinapi buliját. Sajnos már van aki visszamondta de azért reméljük nem marad a nyakunkon a pörkölt.
Ma mondtam Gergőnek: Kicsit gyorsabban gyere. Mire Ő: Rakom a lábamat.
Most viszont megyek aludni mert holnap hosszú nap vár ránk. Most eldöntöttem hogy úgy fogom a blogot írni, hogy feljegyzem a fontosabbakat de majd csak akkor teszem közzé amikor összegyűlik. Már a múlkor is írtam ezt, de eddig nem valósítottam meg, pedig meg kell mert így egy csomó minden kimarad ugyanis ilyenkor már nem jut eszembe milyen jó dolgok is történtek velünk.
Egy tegnapi aranyos eset: a helyi boltban voltunk ahová járunk és mikor meglátnak minket családostól már csak annyit mondanak: megjött a csipet-csapat. Szóval tegnap az egyik boltos épp söprögetett majd mikor meglátott minket Gergővel el kezdett játszani boszorkányost. Aranyosak voltak, Gergőt kergette a boszorkány majd a lábamba kapaszkodva próbált elbújni előle hangos vigyorgások közepette. A pókoktól azonban nem vigyorog ennyire Gergő. Sajnos látta tőlem, hogy én félek tőlük ezért Ő is fél. A bölcsiben is rájöttek erre, mert van játék pók és Gergő megijedt tőle. Még a húsvétról jutott eszembe, hogy ugyan Gergő a piros tojásért locsolkodott, és a festett-főtt piros tojást is épp úgy megette mint a csokitojást, de végül összegyűlt annyi pénze hogy a saját kis pénztárcájába tette és azt mondta neki markoló kell és majd Ő kifizeti a pénztárosnak. Így kedden a tesco-ban járva végül nem markolót, hanem emelős autót vett. Az emelős autó a daru. Készítettem képeket az udvaron eldugott tojáskeresgélésről (elég hideg idő volt éppen akkor) majd teszek fel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése