Ismét nem írtam mostanában de ha nincs hír nincs mit írni. Most is csak azért kezdtem el írni mert Gergő és az apja átmentek a szomszédba így lett pár szabad percem. Közben egy érdekességet nézek a tv-ben. Gyűjtögetőkről szól, olyan emberekről akik nagyon sok mindent összegyűjtenek a lakásukban és végül nem férnek el maguk a lakásban a plafonig érő szeméttől. Legalábbis nekünk szemét de nekik nem. Ennek hatására most úgy döntöttem azonnal vennünk kell egy szekrényt Gergő ruháinak. Ugyanis Gergő ruhái eddig a pelenkázó alatti szekrényben voltak, vannak. Most hogy már oda nem fér, illetve az én szekrényem szabad helyei is telítődtek mostmár tenni kell valamit a pelenkázó tetején tornyosuló halommal. Főleg most hogy az ovira készülődvén venni kell néhány új ruhadarabot Gergőnek mert a tavalyi télen hordott nadrágjai már bokavillantóssá váltak. Hízni nem hízott semmit de a magassága pár cm-rel több lett a tavaly ilyenkorhoz képest.
Úgy tűnik valamelyest én is gyűjtögető vagyok. A filmben szereplő hölgy is elteszi a számlákat melyek jelentenek neki valamit. Én is találtam eltett blokkokat a három évvel ezelőtti nyaralásunkból, melyet soha egyetlen takarítás során eddig nem dobtam ki. Mivel szép emlékek fűznek egy-egy cetli darabhoz nehéz megválni tőle. Amit a boltban adnak blokkokat (bankkártyás fizetés esetén kettőt is) mindig elrakom és hazahozom. Itthon a pénztárcámból csak ha egy bizonyos mennyiség összegyűlik akkor teszem ki. De kidobni a kukába akkor sem szoktam. Fogok egy táskát és abba kezdem el gyűjteni majd mikor szalonnát sütünk azzal gyújtunk be a fa alatt. Vagy ha már nagyon sok, a végén mikor már senki nem süti a szalonnáját de még jó a tűz mellett ülni, rádobálom ezeket a több hónapja gyűjtögetett blokkokat.
Na jó ez a blog nem erről szól. Csak furcsa a film, hogy milyen apróságok mennyit is jelenthetnek. Mikor Gergővel itthon voltam gyesen nagyon nagy takarítást csináltam a papírjaim közt. Azóta sok minden a kamránkban van bedobozolva ráírva miben mi is van. Jó lenne egy kicsit több hely ahova elférnének a dolgaink. A lakásunk nem lesz nagyobb és ha belegondolok, hogy jó lenne majd egy gyerekszobát is kialakítani. A számlák közt is rendet kéne raknom, teljesen időhiányban vagyok, vagy csak megmagyarázom magamnak, hogy miért nincsenek rendben.
Na jó tényleg Gergőről kellene írnom.
A múlt héten hétfőn ahogy letelt a nyaralása és első nap ment a bölcsibe, mikor mentem érte Ancsa azt mondta, hogy Anyuka történt egy kis baj. Gergő lehorzsolta az orrát motorozás közben. Eléggé fájhatott Neki de vicces is volt. Komoly baj nem történt. Az elmúlt hétvégén pedig Gyopin horzsolta le Gergő a lábait. Mindkét nagylábaujja alja úgy felhorzsolódott a gyermek medencék aljától, hogy ki kellett vegyem Gergőt a vízből és az elsősegély nyújtó helyre vittem hogy ragasszák le Neki ugyanis vérzett. Lefertőtlenítették és azt mondták húzhatunk rá egy zoknit, hogy ne sértse fel a többi lábujját. Ezt követően a kezeit is felhorzsolta és a térdeit. Tiszta horzsolás és remélem mire oviba megy elmúlik. Már csak ezen és a következő héten megy bölcsibe és vége lesz. Holnap lesz az oviban a szülői értekezlet. Már alig várom. Most egy kicsit gondban vagyunk ugyanis 31-én délben bezár a bölcsi. Pont Gergő utolsó napján és el kell hozni akkor. Még nem tudom hogyan mert a bébiszitter nem ér rá, a másik bébiszittert meg nem tudom utolérni. Csabi ügyeletes lesz így Ő nem tud eljönni a munkahelyéről. Szóval most gondolkodom mit is csináljunk majd jövőhét pénteken. Egyenlőre megvárom a holnapi szülőit aztán majd meglátjuk. Holnap lehet, hogy ismét írni fogok ha megtudom mi is lesz majd az oviban. Majd a Gyopárosfürdőn készült képeket is felteszem. Most pedig megyek megkeresem Gergőt és az apját mert még nem jöttek haza és már aggódom. Na most értek haza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése