Az oviban ma sikerült az Erzsike óvónénivel beszélgetni egy kicsit többet. Úgy sikerült Gergőért odaérni, hogy már csak Ő volt egyedül és még ott volt az óvónéni, így rászánhattuk a munkaideje végét egy kis beszélgetésre. Azzal fogadtak, hogy na anyának meséljük el mi is történt ma. Ekkor már gondoltam, hogy valamijét beüthette. Felhajtotta a fejét Gergő, hogy az állát lássam és bizony nagyon csúnyán lehorzsolta. Egy kicsit a száját is bár a szája körüli állandó piros foltok miatt az nem tűnt fel nekem. Azt monda Gergő, hogy befordította a lábait a bicikli kerekei közé és az megállt, miközben Ő előrerepült. Volt sírás de azt mondta Erzsike óvónéni nem sokáig aztán folytatta a játszást. Leragasztották Neki de ébredés után levették és zsebkendővel itatták a még gennyedző sebet, még akkor is amikor háromnegyed ötkor megérkeztem Hozzá. Kérdeztem, hogy úgy a csoportban Gergő milyen. Azt mondta az Erzsike, hogy nem tud csendben lenni és a nyugton üléssel is vannak gondjai, de ez még itt kiscsoportban nem akkora gond és hogy azért vannak Ők ott, hogy majd nagycsoportra megtanítsák mindezt nekik felkészülvén az iskolára. A gyerekeknek nem csak az aszalnál van mostmár ülésrend hanem a reggeli áhitat közben is a szőnyegen mert megvan, hogy ki kit képes szórakoztatni és Őket bizony külön kell választani. Itt nem konkrétan Gergőről beszélt, hanem általánosan a csoportól. Nem vészes Gergő viselkedése, de az óvoda igazgatónője azért már megjegyezte Gergő nevét, mert azt mondta nem tudna ilyen huncut szemeket összekeverni máséval. Elújságolták, hogy ma átöltözős torna volt mostmár, ezt Gergő is mesélte később az autóban hazafelé. Az autóban olyat is elmesélt nekem Gergő, hogy ma Pannával lefekvéskor összevesztek egy plüss lovacskán, de Gergő odaadta Pannának és hogy Ő kapott egy olyan nyuszit aminek a gyereknyuszija hozzá volt nőve az apanyuszihoz mert nem tudta levenni róla.
A héten sikerült beszélni a gyulai gyermekkórházzal és december 4-re kaptunk a gasztroenterológushoz időpontot a harmadszori hányás előfordulása miatt. Azóta nem volt ilyen de folyamatosan kérdezem, hogy nem kell hánynia?, nem fáj a pocija, esetleg nem ég Neki? Néha fáj a hasa de az mindig csak pillanatnyi mert tegnap is mikor hazaértünk mondta, hogy fáj, össze is gombolyodott a szőnyegen a szoba közepén de mikor meglátta, hogy eszek azonnal Neki is kellett és már nem fájt a hasa. Szóval nehéz eldönteni, hogy igazat mond-e. Remélem a szája körüli piros foltokra is kapunk majd magyarázatot a gyulai kórházban a gasztroenterológustól. Kizártam az étkezéseinkből a földimogyorós, mandulás, diós termékeket és azokat melyek ezt nyomokban tartalmazzák. Gergő meg is érti és ha a boltban levesz valamit először odaadja nekem, hogy nézzem meg megeheti-e. Sajnos nem igazán van olyan csoki mely ezeket nem tartalmazzák, így nagyon nehéz kikerülni. Illetve nem is biztos hogy ezek okozzák Gergő kiütéseit mert annak ellenére, hogy ezeket megpróbáljuk elkerülni mégis vannak piros foltok Gergő arcán. Nagyon remélem, hogy kapunk magyarázatot a kérdéseinkre majd ott Gyulán és remélem nem kell sokat várni majd a véreredményekre sem.
Utólag is köszönöm - Panna nevében - a plüss lovacskát. Majd holnap én is megkérdezem erről a lánykát. :)
VálaszTörlés