Mikulás

Mikulás hozzánk is eljött. Pontosabban csak a csengőjét hallottuk. Az egész történet úgy indult, hogy Gergőnek egy újabb tűzoltóautó kellett. A tesco-ban és a csillag feletti kínaiban is látott és így adva volt, hogy bármelyiket beszerezhetem. A kínai közelebb van így munka után mielőtt elmentem volna Gergőért az oviba, felmentem oda megvenni a tűzoltót. Most épp ez a legnagyobb tűzoltója. A hétvégén egymás mellé rendezte az eddigieket nagyság szerint. A boltban Gergő egyik csoporttársa csodálkozva fedezett fel és mondta az anyukájának, hogy ő a Gergő anyukája. Erre ez az anyuka megjegyezte, hogy én jobban csináltam mint ő aki a gyerekkel együtt ment vásárolni. A vásárlás után mentem Gergőért és indultunk is haza. Itthon Gergő alig várta, hogy a csizmáját kifényesíthesse. Tényleg ő takarította meg, én már csak a végső letisztítást csináltam. Kitettük a csizmáját a folyosóajtó elé majd vártunk. Gergő szépen leült az ágyra és mikor kérdeztük mit csinál azt mondta várja a Télapót. Ez így ment vagy egy órán keresztül. Majd hívtam vacsorázni de azt mondta nem jön mert várja a Télapót. A Télapóra hivatkozva mondtam Gergőnek, hogy addig biztos nem jön amíg nem vacsorázik. Egyből pattant és evett pár falatot, de már ment is vissza a szobába, hogy várja a Mikulást. Néha megkérdezte tőlünk jött-e már, ilyenkor mondtam Neki nézd meg. Kiment a csizmájához és megállapította, hogy még nem volt. A fürdés is csak úgy jött össze, hogy ismét nem jön addig a Mikulás amíg Ő le nem fürdik. Na ekkor volt alkalmunk odacsempészni a tűzoltót, plusz egy csoki mikulást. A fürdőszobában fürödve végül Gergő a csengő hangjára figyelt fel és egyből ugrott kifelé a vízből, hogy volt itt a Mikulás. A karácsonyi díszek közt megtaláltam a kis csengőnket azt ráztam meg a fürdőszoba csukott ajtaja előtt. Ezután megtörölközött, bekentem a testápolóval amit a doktornő írt fel, majd kimentünk megnézni, hogy valóban a Mikulás csengőjét hallottuk-e. És valóban. Ott volt a csizmáján az ajándék. Innentől kezdve, meg persze addig is, annyira jó volt látni a várakozást majd az örömöt rajta. A tűzoltó autót az oviba is el kellett vinnünk magunkkal. Mondtam az Erzsike óvónéninek, hogy ne haragudjon de hoznunk kellett. Látni kellett volna reggel az óvodatársait. Három fiúcska vette Gergőt körbe. Levetkőztetni is alig tudtam annyira körbe állták. Ott volt köztük az a fiú is akivel a boltban találkoztam. Mikor Gergő mondta Nekik, hogy a Mikulás hozta a fiúcska megjegyezte, hogy nem mert találkoztam az anyukáddal a boltban. Egy másik kisfiú megszólalása, miszerint a Mikulás csengőjét hallotta, elterelte Gergő figyelmét erről, így nem érdekelte, hogy kitől is van a tűzoltóautó, hanem Ő is egyből mondta a többieknek, hogy igen Ő is hallotta a csengőt a fürdőszobában. Nagyon aranyos volt ez a történet, élmény volt mindezt Vele együtt megélni. Abban pedig biztos vagyok hogy tudja én vettem neki azt a tűzoltóautót. 

Az óvódás mikulás-csomag azonban már nem volt ennyire jó. Történt ugyanis, hogy járt az oviban is a Mikulás és vitt is minden kis gyermeknek csomagot, azonban este mikor mentem Gergőért és Ő fogta volna a saját csomagját az Angelika óvónéni kikapta a kezéből és nem adta oda Neki. Nagyon sírva jött ki a szobából Gergő és én is meglepődtem és nagyon sajnáltam Gergőt. Az Angelika pedig csak annyit mondott, hogy rossz gyereknek nem jár. Így aznap a csomag nélkül mentünk haza. Mikor kérdeztem Gergőt mi történt nem mesélte el. Kért volna csokit de mondtam Neki, hogy rosszul viselkedő gyermeknek nem jár. Mint aki tudomásul vette nem is követelőzött. Másnap mikor mentem Gergőért az oviba megkérdeztem a Angelika nénitől mi is történt azt mondta majd Gergő elmeséli. Miután mondtam neki, hogy nem mesélt semmit nagy nehezen el kezdte mondani, hogy Gergő olyan hogyha rászólnak akkor egyik fülén be a másikon meg ki. És azt mondta ez szinte állandó. Mondtam neki, hogy ezt nekik kell majd megoldaniuk, hiszen én nem vagyok ott napközben. Mondta is hogy igen ez az ő harcuk lesz és ha kell büntetnek. Megbeszéltük hogy ez így helyes, hiszen meg kell tanulnia Gergőnek szót fogadni. Még ha sajnáltam is Gergőt igenis meg kell tanulni hogyha rászólnak hallania kell. Most majd én is figyelem itthon és ha ilyet tapasztalok szigorúbb leszek. 

A heti gyulai látogatásunkat követően és pár napi gyógyszerszedés után a tegnapi nap délutánján Gergő ismét egy hányós napon van túl. Délután fél kettőtől este 9-ig mindent amit evett vagy ivott kihányt. A gyógyszereit is. Gondolkodtam, hogy nem adom be Neki, de úgy voltam vele, ha csak egy kicsi is felszívódik lehet, hogy jó. Egészen lefárasztotta a hányás. Féltem, hogy ki ne száradjon, így próbáltam este kiskanállal negyed-fél óránként adni neki vizet. Azonban mindig kijött belőle, így az utolsó után este 9 fél 10 körül úgy döntöttem nem zargatom, hagyom aludni. Éjszaka kétszer vagy háromszor ébredt fel és kért tőlem vizet ami már nem jött ki. Bár lefekvés előtt adtam Neki hányás elleni kúpot. Reggel fél hétkor úgy ébredt mint akinek semmi baja nem volt előző este. Ivott rendesen és vajas kenyeret reggelizett. Azért vettem délelőtt ropit és ebédre húslevest csináltam tört krumplival. Ezekből is evett és nincs is azóta se semmi baja. Kérdezgettük Tőle fáj-e a pocakja de nem. Kíváncsi leszek elő fog-e fordulni ez még ebben a hónapban, vagy sem. 

Csizma fényesítése közben.
Sajnos csak ezt sikerült lefényképeznem, mert lemerült az elem a gépben.