Elmaradás

Az elmúlt héten nem volt netem. Annyira nem hiányzott mint ahogyan azt gondoltam. Tegnap este Gergő megkérdezte tőlem, hogy Anya ugye most nem kapcsolod be a számítógéped? és mikor mondtam, hogy nem, azt mondta: jaj de jó. Így legalább együtt játszottunk este. A múlt hét hétfői szülői értekezlet óta még jobban odafigyelek arra, hogy esténknét fogjon ceruzát a kezébe és itthon is gyakoroljunk egy kicsit, amit persze nem kényszerből teszünk hanem játékból. Azelőtt is sokat festettünk itthon esténként vagy ovisoknak való könyvecskékből színeztünk, rajzoltunk, párosítottunk. Most viszont a ceruza fogására összpontosítunk, hogy megtanulja miként kell fognia azt. Pont a mai napon kaptunk az óvódából egy Tappancs füzetet, ami teli van ilyen gyerekeknek való feladatokkal. Nem is gondoltam volna, hogy ez ennyire jó. Olyan jó látni mikor Gergő ujjong amikor sikerül Neki valami. Jó pár esténket le fogja kötni ez a füzetecske.

Sok minden eszembe jutott az elmúlt héten miket is kellene ide leírnom, de mikor idejutok sosem jut eszembe semmi azokból a gondolatokból. Jó megélni azokat a pillanatokat amiket Gergő mond vagy csinál és ha nem felejteném el mikor ideülök legépelni ezeket az még jobb lenne.

A farsangolás is megtörtént múlt héten pénteken. Kicsit furcsáltam mert arról volt szó, hogy fél 10 és 10 közt be lehet menni és lesz egy kis előadás, meg bemutatkoznak a gyerekek. Én háromnegyed 10 előtt egy kicsivel értem oda és már szinte mindenen túl voltak. Már csak a tánc volt ahol a gyerekek felkérhették a szülőket táncolni. Majd néhány fotó és már a szülők mehettek is haza. Azt mondák Gergő volt az első aki bemutatkozott. Kár hogy lemaradtam róla de nem gondoltam, hogy ez csak ennyi lesz. Azt hittem mindenkit összevárnak fél 10 és 10 közt amikor is menni kellett, és majd akkor kezdik el, de valószínű hamarabb is kezdték mint fél 10 mert nem hiszem, hogy minden gyerek bemutatkozása belefért abba a 10 percbe amivel később mentem. Sajnos nem készültem eléggé ugyanis az én fényképezőgépem a harmadik vagy negyedik kép után lemerült. Ezután még készítettm néhány képet a mobilommal de azok nem lettek jók. Azonban Szilvi anyunak köszönhetően itt van néhány kép:

Mikor én megérkeztem Gergő épp az Erzsike ovónéni guggoló ölében ült és onnan figyelte a többieket és az ovónéni az éppen soron következő szereplőtől kérdezte minek is öltözött és kérte, hogy mosolyogjon. Gergő erre mondta az Erzsike néninek, hogy: én tudok mosolyogni, mire az ovónéni azt válaszolta, hogy: Te mindig mosolyogsz. Ekkor még nem látta Gergő se és az ovónéni sem, hogy én ott vagyok.

Ma reggel büszke voltam Gergőre bár Ő is hasonló helyzetben tanulta ezt meg, vagyis reggel mikor megérkeztünk az oviba és bement a csoportszobába anélkül, hogy én mondtam volna Neki, hangosan köszönt: csókolom Erzsike néni, sziasztok Gyerekek. Ezt hallva az egyik szülő a folyosón odaszólt a kislányának, hogy: Na Te tudsz ilyen szépen köszönni? Emlékszem amikor mi voltunk hasonló helyzetben. A Hanna ment így be a csoportszobába Gergő előtt és mondtam Neki hasonlót mint amit most a kislány anyukája. Úgy látszik ez hatásos, ennyire szépen képesek megtanulni egymástól. A baj az, hogy a rosszat is képesek ugyanennyire jól elsajátítani egymástól. Ugyanis van egy kisfiú aki, szerintem, csúnyán beszél, mármint csúnya szavakat és Gergő mondja nekem, hogy ezt meg ezt tőle tanulta. Ilyenkor megbeszéljük, hogy ezeket a szavakat nem szabad mondani.

Pénteken este bent felejtettük az oviban Gergő fújókáját amit azért vittünk mert csúnyán köhögött a múlt héten, illetve ott felejtettük a szájkrémjét is. Mikor ezt megemlítettem Neki, hogy ott maradt az oviban, úton hazafelé akkora hisztit levágott, hogy menjünk vissza érte, hogy nem is értettem. A magyarázatomat végül elfogadta és megnyugodva annyit mondott, hogy akkor most azok ott nagyon sokat fognak együtt a hétvégén dolgozni. Olyanokat is mondanom kellett, hogy az ovi zárva lesz így senki és semmi nem tud oda bemenni, hogy ellopja. Azt mondta Gergő, hogy még a farkas sem? Mondtam, hogy persze, hogy nem, hisz azért van zárva. Aranyos volt ahogyan megnyugodott és mikor hétfőn reggel mentünk még akkor is azt mondta, hogy akkor maradjanak itt a fújóka és a szájkrém is, hogy dolgozzanak együtt tovább. Mert ugye mi is dolgozunk napközben és hétvégenként anya mikor elmegy otthonról dolgozni megy.

A múlt héten, hogy nem volt netem arra is jó volt, hogy kipihenjem egy kicsit magam. Mert ha sokáig netezem, mint most is hogy próbálom bepótólni a lemaradásom, reggelente fáradt vagyok, mert későn fekszem. A szerelők megnyugtattak, hogy nem biztos a netem, mert öreg a gépem. Ezt tudom, hogy öreg de azt nem értem ennek miköze a netszolgáltatáshoz. Legfeljebb lassú, de hogy emiatt ne legyen kicsit érdekes. Nem értek én ennyire hozzá mert csak használom és nem vagyok szerelő vagy programozó.