2013. aug. 14.

Zsóka és Gergő együtt aranyosak

Gergő a héten a Szőlő körúti magánbölcsiben van. Nagyon szeret ott lenni. Első nap mikor délután mentem érte elkezdett sírni, hogy ő nem akar innen hazamenni. Mikor mondtam Neki, hogy másnap is idejön megenyhült. Másnap szintén sírt mert ismét hamar mentem érte és még az uzsonna után nem volt ideje játszani. Tegnap végül úgy hagyott alább a sírás, hogy mondtam Neki megyünk Zsókáékhoz. Őt is nagyon szereti. Ma mikor mentem ismét Gergőért azzal kezdte, hogy Anya akkor még holnap jövök ide majd még egyszer és utána már nem mert kezdődik az ovi. Nagyon remélem pénteken nem lesz hiszti, hogy Ő még ide szeretne menni. Sajnos anyagilag nem bírnánk és egyébként is ez bölcsi és nem óvoda. 
Hétfőn mikor mentünk reggel én elfelejtettem szólni, hogy Gergő mit ehet és mit nem. Mikor mentem érte délután mondták, hogy Gergő szólt. Ennek örülök, hogy tudatos. Ma még ami nagyon tetszett, hogy mennyire jól emlékszik dolgokra. Csak Zsókával tudom összehasonlítani aki nem emlékszik ennyire 7 éves létére mint Gergő 4 évesen. Most az egyik pizzaszállító autót mutatta nekem Gergő, hogy anyu nézd ott a pizzaszállító. Én meg csak lestem, hogy honnan tudja ez a gyerek, hogy az tényleg az. Mire Ő a kérdésemre elmondta, hogy amikor régen pizzát vettünk a pizzázó előtt állt ez az autó és ott beszélgettünk arról, hogy ez az autó szállítja ki a megrendeléseket. Nagyon rég lehetett már én nem is igazán emlékszem, hogy ez melyik alkalommal lehetett. A héten szintén volt valami más is ami azt bizonyította Gergő mennyire emlékszik dolgokra de most nem jut eszembe, pedig direkt ezekért kezdtem el bejegyzést írni. 
Ja egy másik jó történtet, bár ez más: Tegnap Zsókáért elmentünk és elvittem őt is magammal tornadreszt vásárolni neki az iskolába, mert megígértem, hogy azt majd én veszem meg Neki (az apja az iskolatáskát ígérte amiből nem lett semmi így végül annak megvásárlásába is beszállok). Miután végeztünk elmentünk a sparba innivalót venni. A pénztárnál álltunk már, a két gyerek előrefutott és hangoskodtak. Zsóka mikor odajött hozzám mondtam Neki, hogy szóljon rá Gergőre, hogy halkítsa le magát, erre Zsóka mellettem állva elordította magát, hogy Gergő halkabban. Az egész pénztárnál lévő sor rajtunk nevetett. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése