Gergő naplója: Himlővel? kórházban

Múlthéten kedden Gergőnek egész nap fájt a feje, ezért felhívtam a doktornőnket aki nem vette fel mert szabadságon volt, így végül az asztma orvosunkat hívtam (az ő száma van még benne a telefonomban), akit megkérdeztem, hogy fejfájásra adhatok-e nurofen fájdalomcsillapítót. Csabi aznap délután 4-re ért haza ő hozta a nurofent a gyógyszertárból. Ekkor azonnal beadtam Gergőnek de a doktor elmondta, ha rosszabbra (pl. hányás) fordulna akkor azonnal irány az ügyelet. Gergőnek nem igazán akart hatni a gyógyszer majd 4 óra elteltével ismét nagyon letört volt és már épp lefekvéshez készülődtünk amikor fél kilenc körül elkezdett hányni. Ébresztettem Csabit, hogy mi most azonnal megyünk Orosházára az ügyeletre. Az autóba befelé menet Gergő sugárban a két első ülés közé hányt. Beérve a vizsgálat után azonnal értesítették a mentőt, hogy átvigyen minket a gyulai fertőző gyermekosztályra. Mivel a bárányhimlő fertőző és ezért itt Orosházán csak annyit tudtak tenni, hogy bekötöttek egy infúziót a hányás miatt. Itt nem fogadhatták mert itt nincs fertőzőosztály és az elkülönítő szobák teli voltak. Akkor ott este 10-kor azt mondták miután az ügyeletes doktornő hívta a mentőket, hogy két órát várnunk kell. Így átmenetileg kitettek minket a folyosóra. Gergő ott elaludt de felébredt hányni és mivel nem voltam elég gyors ezért a fél oldalamon rajtam is meglátszott mi volt a vacsora. Így indultunk Gyulára semmi váltóruha nélkül két órás várakozás után. Gergőnek tetszett a mentőzés mivel még sosem ült mentőben. Nekem annyira nem tetszett mert minden göröngyöt, kátyút megéreztem. Nem is értem hogyan képesek a mentősök embert szállítani ilyen körülmények közt. A mentőben a mentőssel beszélgetve megkérdezte tőlünk mire vártunk mi két óra hosszat mert hogy ők tudtak volna jönni. Hát erre mit mondjak, ők voltak, vagyis a központjuk akik ezt mondták a doktornőnek. Fél egyre átértünk Gyulára ott engem elhívott a doktornő az irodába, míg Gergőt a két ápolónő átöltöztette és ágyba fektette. Egy óra alatt megvolt a papírmunka és én is mehettem Gergő mellé a szobába ahol már a vendégágyat is elkészítették nekem. Mivel a gyulai kórház ezen osztálya is teli volt ezért mi a csecsemőknek szánt szobát kaptuk ahol két inkubátor is volt így nem sok hely maradt számunkra. Illetve valószínű ennek is köszönhető hogy olyan hamar kidobtak bennünket. Merthogy szerda délelőtt a 12 órás infúzió végén már mondta is a doktornő, hogy szerinte csütörtökön már haza is mehetünk. Még az éjjel vettek vizeletet Gergőtől majd amikor az infúziót levették vettek vért is. Ezek eredményét nem tudtuk meg. Mivel én egész nap a lehányt ruhámban voltam ezért mikor Gergő elaludt ebéd után én kimentem a városba ahol bevásároltam. Kezdtem a telefontöltővel, mivel a telefonom le akart merülni anélkül pedig nem tudtam volna Csabit értesíteni miként is jutunk haza. A biztonság kedvéért megadtam Csabinak az osztály telefonszámát, hogy ha nem kapok telefontöltőt utol tudjon érni. A harmadik boltban végül sikerült, melynek köszönhetően mostmár három töltőm is van ehhez az egy telefonomhoz. Közben sikerült ruhát vennem, meg még néhány apróságot és kaját magamnak, mivel Gergő kapott enni viszont a kísérő anyukáknak csak az anyaszállóval együtt jár, ha azt nem kérik akkor az nincs. Itt Gyulán van lehetőség anyaszállóra ahol kapnak reggeli-ebéd-vacsorát és tusolhatnak. Mivel nekünk azt mondták szerdán, hogy csütörtökön mehetünk haza így végül én azt nem kértem. Ezek ellenére a vendégágyon ott lehet lenni a gyerek mellett, viszont csak az ágyat adják takarót azt nem, bár nem is kell, mert annyira meleg van odabent, hogy így is nagyon melegünk volt. Kb. 28 fok biztos volt, viszonyítva a mi lakásunk hőmérsékletéhez. Gergő egyébként teljesen jól volt miután az infúziót levették róla. Azon keresztül nem sok mindent kapott, bár nem tudom mit raktak bele. Enni jól evett és ivott is rendesen. Szerda este már fél nyolckor elaludt Gergő, mivel mint utólag elmondta se TV se játék nem volt így nem volt mit tenni ezért aludt el ilyen korán. Én is utána fél óra múlva már biztos aludtam, hiszen a kedd éjszaka az kimaradt. Csütörtökön délelőtt végül fél 11-kor szólt a doktornő, hogy mehetünk. Előző nap mikor kint voltam a városban vettem egy buszmenetrendet amiben gyors megnéztem mivel tudunk hazamenni. A doktornő kérdezte ki jön majd értünk de mondtam neki, hogy értünk bizony nem jön senki mi busszal fogunk hazamenni. Nem nagyon akarta engedni de mivel annyira már nem fertőzött Gergő bárányhimlője ezért végül nem tudott mit tenni és mi sem, így a fél 12-kor induló busszal jöttünk el Gyuláról át Békéscsabára ahol 12-kor közvetlen csatlakozásunk volt Orosházára. Még előző nap lemértem mennyi idő fog kelleni Gergővel együtt kisétálni a kórháztól a buszállomásig. Nekem gyerek nélkül negyed óra volt így fél órát tippeltem gyerekkel együtt, ami aztán igaz is volt, mert a kórházból 11-kor jöttünk el. Az gyulai buszra felszállva Gergő a maradék kajámat megette, majd az orosházi buszon elaludt. Mikor Orosházára értünk esett az eső, de mivel a busz körbement a városon ezért a kórháznál le tudtunk szállni, így az autónkig ami a kórház előtt várt ránk két napot, nem kellett sokat áznunk. Itt megjegyezném aki még emlékszik a bejegyzésem elejére, hogy a két napos hányás nem jó illatú, azonban az autót haza kellett vinni. Gergő azóta is jól van és nincs is mostmár a bárányhimlővel sem gond. Szombaton még fel kellett hívnom a gyulai kórházat merthogy papíron addig voltunk bent és a széklet eredménye addigra érkezett meg. Az eredmények negatívok lettek és ezt követően az ügyeletes orvost megkérdeztem, hogy akkor mi lehetett a gond, mire ő megkérdezte, hogy a gyerek most jól van? mondtam igen, erre azt mondta akkor nincs semmi baj. Szóval nem tudtuk meg mi volt ez az egész. A zárójelentést postán fogják megküldeni nekünk. Hétfőn Gergő az apjával visszamentek a háziorvosunkhoz, aki végül Gergőt a héten csütörtöktől engedte oviba. Úgy gondolom addigra már egyáltalán nem fog rajta semmilyen pötty látszani. Egyébként véleményem szerint nagyon kevés pötty volt Gergőn. Nem volt rajta 100 sem mert megszámoltam. A kórházból mielőtt kijöttünk távozás előtti öltözködés előtt bekenték Gergő összes pöttyét egy piros löttyel ami pirosság a fürdések alkalmával csütörtökre végleg el fog tűnni. Két olyan sebe lett ami meg fog látszani majd rajta. Az egyik a legelsőleg kijött pötty a vállán amit a ruha dörzsölhetett ki a másik a hátán amit a kisgatyája dölzsölhetett ki mivel ő nem nagyon vakaródzott a legelső péntek estét kivéve. Ezek a sebek, mikor hétfőn a háziorvosnál voltak, még gennyeztek gondolom ezek begyógyultát megvárva gondolta a doktornő, hogy csütörtökön már mehet az oviba. Szóval hogy most a himlő okozta ezt a kis bonyodalmat vagy valami más miatt kellett kórházba mennünk azt nem tudtuk meg.