E hetünk

A hétre ismét minden napra terveztünk valamit. Hétfőn baba-mama kluboltunk, ahova ismét egy fogászattal kapcsolatos előadót hívtak. Mivel már voltunk ilyen előadáson ezért annyira nem is érdekelt azonban így is volt újdonság. A fluorid tablettáról esett szó amit egy gyermeknek 6 hónapos korától 6 éves koráig lehet adni. Ennek adagolását a fogorvos állítja be és ha egyszer elkezdi adni a szülő onnantól kezdve végig adni kell, nem szabad még egyetlen napot sem elmúlasztani. Mivel számomra nem volt túl meggyőző az előadó ezzel kapcsolatban ezért egyenlőre nem bonyolítom az életemet ezzel. A fogmosásunkról annyit, hogy Gergő ma kapott egy nem az én ujjamra húzhatós fogkefét. Meguntam, hogy az ujjamat állandóan agyonrágja a fogmosások alkalmával, mert bizony fájdalmas, így vettem Neki egy normális fogkefét, de természetesen babáknak valót. Három típusú kefe volt benne. Az elsőt inkább masszírozósnak mondanám, mert minden oldalán más más mintájú gumis dörzsike van, ezt oda is adtam Gergőnek, hogy rágcsálja. A másodikat fogtam be mert annak a sörtéi még ugyanolyanok mint az ujjra húzhatósnak, vagyis gumis alapú. A harmadik fogkefe már a hagyományos szálakból álló mint a mi felnőtt fogkeféink, de persze kisebb fejű, azt akkor ajánlják amikor már kint van az összes foga.

Kedden a Lindus barátnőnknél voltunk délelőtt. Aranyosan el tudnak játszani együtt. Vagyis az ilyen korú gyermekek még csak külön-külön játszanak nem túl sok kommunikációval, de azért elvoltak egy helyen.

Itt éppen egy mese kezdődött a tévében és Lindus szereti nézni. Gergőt egyenlőre nem érdeklik a tévében lévő mesék, így Ő hamar más után nézett.

A foci érdekesebb még ha az egy műanyag flakonnal történik is.

Ma délelőtt játszóházban voltunk, ahol ma tornázni is lehetett annak aki akart. A gyerekekre úgy volt, hogy jön egy felvigyázó de nem ért rá, így nem minden anyuka tornázott, hanem inkább a gyermekekre figyeltünk, amig a többiek nyújtották tagjaikat. Én nem vagyok egy nagy sportember így a gyermekfelügyeletet vállaltam magamra. Az egyik gyermek a Máté nagyon aranyos volt. Megéhezett és mivel az anyukája nem volt kéznél így hozzám akihez éppen akkor a legközelebb volt odajött és a kezembe nyomta a joghurtját, hogy etessem meg. Feltalálta magát a kiscsávó.

A holnapi napon a doktornőnk javaslatára ismét megyünk méretszkedni, bár nem tudom mit vár, mert ha két hónapig nem hízott nem hiszem, hogy két hét alatt majd fog. Sajnos nem is érzem Gergőn, hogy gyarapodott volna, főleg, hogy elkezdett kevesebbet enni. Lehet, hogy a pocakja is fáj mostanában. Sokmindenre gyanakszom, így most el kell kezdenem majd kizárni egyes dolgokat, hogy rájöjjek mitől is lehet. Az egyik a kaja adag megemelése, egy másik az új tápszer. A holnapi napunk programjai közé még beterveződött egy babalátogatás. Ugyanis az egyik középiskolai barátnőm Anett, aki még csak egyszer látta Gergőt bejelentkezett holnap délelőttre.

Pénteken a Kerekítős babazenére megyünk ami már nagyon hiányzik mert két hete már nem volt. Ma az egyik anyukával beszéltük mennyire rossz, hogy elmaradt ez a pár foglalkozás. Az Ő kislánya is hiányolta és mondta, hogy már kezdi elfelejteni a mondókákat, úgyhogy éppen ideje, hogy legyen. Ezen a foglalkozáson fogják köszönteni az áprilisi születésűeket, vagyis Gergőt is. Péntek délutánra pedig egy másik program is közbejött pedig egy napra csak egyet szeretek tenni, de ez olyan amire mint külön meghívott családtag illik elmenni. Vagyis a Kiss György Csillagdával kapcsolatosan lesz ismét valamilyen esemény Nagyszénáson. A Csillagdát a nagypapámról nevezték el mert Ő volt a csillagászati szakkör vezetője. A csillagászati szakkör által rendezett rendezvényekre pedig mindig el szoktunk menni családostól. Gergő pont egy hónapos volt még csak tavaly amikor szintén volt egy meghívásunk. Ott a nevén köszöntötték mint családtagot, számomra megható volt, hogy egyáltalán tudták a nevét mikor még csak éppen, hogy megszületett de a szakkör mostani vezetője mégis tudta.

Más: A múlthéten kipróbáltam a Kata hamburger zsemléjét (Amiket Krisz anyukája főz) ami nekem liszt hiányában lepénnyé változott. Azonban tegnap egy újabb nekifutásra zsemlévé formálódott. Bár a második sem lett tökéletes, de tudom, hogy a kelesztés során rontottam el. Íme: