2010. ápr. 24.

Egy éve hogy itthon hárman vagyunk

Ma egy éve, hogy Gergőt haza hoztuk a kórházból. Apukám segített ebben, pedig én mondtam, hogy beviszem magam az autónkkal a kórházba szülni és majd azzal haza is tudunk jönni, de mindenki lehurrogott. A szülést megelőzően kb. 10 órával jártam bent Orosházán autóval, és mivel nem is igen voltak fájásaim be tudtam volna menni autóval. Szóval, egy éve innentől már csak ketten vigyázzuk Gergő álmait. A kórházban viszonylag messzire volt tőlem (két emelettel lejebb), így ez volt az első éjszakánk együtt hármasban. Emlékszem a 23-ai estén
Utolsó kórházi napon
mikor a kórházban lent voltam Gergő kórtermében megkérdezte a nővérke, hogy akkor reggel 5-re megyek Hozzá? Azt válaszoltam neki nem mert eddig is mindig csak 8-ra volt szabad mennem először egy nap, bár ébredést követően 7 körül többnyire ott voltam, (és este 8-kor volt az utolsó szopizás), így az utolsó kórházban töltött napon is szeretném még kipihenni magam. Azóta is azon rágom magam, hogy talán akkor önző voltam, de tudtam, hogy a nővérkék vigyáznak Gergőre és Neki is az a jó, ha az anyukája ki van pihenve. Lehet, hogy önző voltam, de azóta is azt vallom, hisz ismerem magam és ismer a környezetem hogy ha fáradt vagyok milyen tudok lenni, szóval azóta is azt vallom, hogy csak akkor tudok igazán türelmes lenni ha ki vagyok pihenve. Mióta nem dolgozom és itthon vagyok Gergővel nagyon sokat pihenünk. Többnyire együtt alszunk délutánonként, ha épp nincs szerkeszteni valóm. Mióta Ő megszületett szinte szétpihentem már az agyam. Más anyukák panaszkodnak, hogy milyen fáradtak. Hál Istennek Gergő jó baba, így ki tudom magam aludni kellőképpen. Összesen csak az első 6 hét volt egy kicsit fárasztóbb de így utólag visszagondolva hamar túl lettünk rajta. Gergő hat hetes kora nagyon megmaradt bennem, mert a mamáját akkor temettük. Hat hetes babával nem mentünk ki a zuhogó esőben a temetőbe, de a háznál ott voltunk, ekkor vezettem autót Vele először egyedül. Gergő a babakocsijában először aludt igazán hosszan és innentől kezdve fordult a kocka és aludt az állandó sírása helyett. De hogy visszatérjek az egy évvel ezelőtti naphoz, talán akkor is pont ilyen jó idő volt. Már a kórházból hívtam a védőnőnket, hogy akkor megyünk. Délután már ő hívott mikor érünk haza. Egy órára jött apukám értünk, Csabi is odaért addigra a kórházba és miután felöltöztették Gergőt beleültették a bébihordozóba (amit egyébként pont ma adtam kölcsön) és mehettünk. Még néhány helyre el kellett szaladnunk a városban, hogy beszerezzük a még elmaradt dolgokat, majd irány haza. Kettőkor már otthon szopizott Gergő. Kb. fél háromkor megérkezett a védőnő a gyermekorvossal. A doktornő megnézte a papírokat, megvizsgálta és írt fel néhány receptet, majd magunkra maradtunk. Csabi nem tudom mikor ment el kiváltani a recepteket de minden megvolt estére mire az esti fürdetés jött. Merthogy popsikrémet, fürdetőkrémet, D-vitamint írt fel. Este hatra beszéltük meg az unokanővéremékkel, hogy eljönnek a fürdetéshez segíteni. Innentől kezdve egy héten keresztül minden este eljöttek és megnézték hogy hogy fürdik a csöppség és meg is kérdezte unokanővérem, hogy minden rendben van-e. Ő volt az aki ekkor a legtöbbet segített nekünk bár a rokonaink közül Ők laknak csak itt a faluban. Mama is eljött velük egyszer, hozott levest és rántott húst. A fürdetés utántól már összemosódnak a percek, órák, napok. Emlékszem mindig írtam egy kis papírra mikor mennyit szopizott és melyik ciciből.
Ritka képek egyike hiszen csak három hónapos koráig cicizett és nem is szerettem volna ilyen képet feltenni ide de ez az egyik kedvencem.
Hat hetes koráig bimbóvédővel majd utána anélkül szopott. A tévénk az első két-három hónapban folyamatosan ment még éjszaka is mert annak a fényénél láttam igazán Gergőt, és a három óránkénti szopizáshoz így nem kellett villanyt kapcsolnom, megzavarva ezzel az éjszakát. Egyébként azóta is tévé mellett alszik el Gergő. Ha még éjfélkor megy csak akkortájt szokott szólni, hogy mostmár elege van belőle. A babanaplót Gergő két hónapos kora óta írom, így a két hónapos koráig történtekről csak az agyamban lévő foszlányok maradtak meg és persze a képek melyeket minden nap folyamatosan készítettem és készítek azóta is.

Gergő kb. 4 cm hosszú sötét hajjal született. A cumi a szájában pedig nagyobb mint Ő, nem sokáig kellett Neki mert hamar rájött, hogy abból nem jön semmi.

Az első hónapokban sokat ültünk így, hogy felhúztam a lábam és Ő ott feküdt, így szemtől szembe ismerkedhettünk egymással.

1 megjegyzés:

  1. Ne rágd magad azon, hogy a kórházban önző voltál, jól tetted, hogy pihentél, hisz utána nem tehetted bármikor. És tényleg a babának is a kipihent anyuka a legeslegjobb! :))) Mai napig, és szerintem addig amíg anya egy anya, kipihenten legjobb a gyerekének!
    A szopis kép, meg az utolsó, ahol az öledben fekszik, azok nagyon tetszenek. Ott olyan Gergő, mintha gondolkozna valamint! Már akkor is a komiszságon törte a buksiját. Ja Krisznek is ilyen nagy volt a cumi, mint Gergőnek. Ma meg olyan kicsinek tűnik, igaz már 2-eset vettünk, de a karimája ugyanaz, összemértem.
    Pusy:kat

    VálaszTörlés