Gellértegyházán

A hétvégén szombaton Gellértegyházán voltunk és szerintem ismét jó volt épp úgy mint a tavalyi Magyarok Ünnepe. Bár nem egészen akkor sikerült kijutnunk amikor terveztük, de így egy kis napszúrástól amit Csabi szedett össze, attól eltekintve minden jó volt. Délelőtt akartunk kimenni hogy ebéd után Gergővel jöhessünk haza hogy ne a legmelegebb időszakban legyünk kint, azonban Csabit behívták mivel ügyeletes így fél 8-tól 10-ig csőtörést szerelt ezért 10 után indultunk neki. A Gyuri tata kertje mivel szomszéd a gellértegyházi birtokkal ezért ott parkoltunk le és mivel kint is voltak így lepakolva onnan sétáltunk át még ebéd előtt.

Az ebéd egy spontán bográcsos volt apukámék részéről. Benéztek a fagyasztóba és amit találtak abból ütöttek össze egy finom pörköltet. Gellértegyházán sétáltunk egy nagyot és beszélgettünk illetve én egy házi vegeta receptet is szereztem. A főnökasszonyommal miután beszéltünk kérdeztem nem-e kell Nekik is patiszon (mindenkinek osztogatjuk mert annyi van) és mivel kellett így ebéd után én még visszasétáltam, hogy odaadjam. Ekkor átadott nekem egy Gergőre méretezett pólót.

Nagyon aranyosak hogy gondoltak Gergőre és méretben is pont tökéletes. Úgy elment az idő, hogy végül az uszonna idő is itt ért bennünket. Nekem fel sem tűnt, hogy már három óra lenne de Gergő jelezte ugyanis miután tatája megengedte, hogy az asztal tetején legyen feltalálva Magát kenyeret talált és mártogatva a már üres tányérokból pörköltszaftos kenyeret evett. Úgy gyömöszölte befelé a hatalmas falatokat, hogy csak figyeltem nehogy túl nagy legyen egy-egy falat. A kenyér után Ági hozott görögdinnyét és Gergő még nem is evett ilyet csak éppen egyszer akartam Vele megkóstóltatni de akkor nem nagyon kellett Neki de most mint minden mást ezt is benyomta. Egy szép szelet dinnye felét megette, igaz hogy utánna tiszta ragadós lett, de a víz sokat segít. Uzsonna után elindultunk haza és még ki sem értünk a földútról már Gergő el is aludt. Hazáig húzta majd kiszálltunk az autóból hogy még a maradék számlakihordás előtt a meleg autóból megszellőztessük magunkat. Eddig nem hiszem hogy írtam volna de miután a gádorosi vízszámla hordót kirúgták a vízműtől ezt követően Csabi bevállalta ezt a melót. Nem nehéz és csak három havonta kell vinni. Gádorost Csabi munka után délután 4-től este 9-ig három-négy nap alatt kivitte majd szombatra maradtak a környező tanyák. Ezeket autóval vittük ki, míg Csabi a többit kerékpárral. Mostmár hogy tudjuk mi merre van remélhetőleg a következő hordás könnyebb lesz. Gádoroshoz tartozik még Eperjes is. Ez a falucska éppen csak akkora hogy az egészet két óra hossza alatt kiszortuk ma azaz vasárnap délelőtt. Kicsit húzós volt ebben a nagy melegben autóval, mert Gádoros és Eperjes kb. 5 km távolságra vannak így oda autóval kellett átmenni. Eperjes annyival rosszabb, hogy nagy távolságokra vannak az egyes utcák egymástól, így kocsival a legegyszerűbb. Itt is voltak tanyák, amiket a legjobb helyen a kocsmában lehet megtudni melyik hol található. Az egyik kb. két km-re volt a falutól. Mondtam is Csabinak ez azért elég messzire van már Gádorostól, így kerékpárral sokkal nehezebb lett volna kivinni. Gergő az autóban csücsülte végig a számlahordást illetve el is aludt közben így én is az autóban maradtam és amikor Csabi elkezdett egy utcát én leálltam egy fa alá hűvös helyre. Csabinak ez a tegnapi és mai napi 'napozás' okozhatta a napszúrását. A tegnapi napon én a szokásaimhoz híven leégtem. Most nem a nyakam hanem a karjaim és a vállaim égtek meg. Ha Gyuri tata kertjében vagyunk engem mindig megkap a nap. Gergőnek úgy tűnik nagyon hatásos a napteje mert Ő többet volt napon mint mi és nem lett semmi baja.
A jövőhéten még nem tudom milyen programjaink lesznek de a nagy melegben nem is biztos hogy ki fogunk mozdulni itthonról. Mondom ezt úgy, hogy holnap már tudom, hogy megyünk Orosházára a bölcsödébe játszóházazni.