Nyaralás3

Csütörtökön reggel kb. fél hat körül keltünk, azaz Gergő és én. Hogy hagyjuk apát aludni úgy döntöttem, és mivel remek volt az idő, hogy sétálunk egyet. Ez a reggeli séta úgy tűnt Gergőnek nagyon bevált ezért megismételtük minden reggel. A döglesztő meleg szoba után jó volt a hajnali hűvösebb időjárás a tópart mentén. Voltak horgászok, futók, kerékpározók akikkel összetalálkoztunk, illetve volt egy kutyasétáltató aki megjegyezte, hogy Gergő is olyan biztos mint az ő kutyája vagyis koránkelő. Volt olyan futó aki hívta Gergőt menjenek együtt. Gergő még futott is volna velük. Miután elmentek mellettünk a futók Gergő annyiszor iramodott neki. A sétából visszafelé apa már az erkélyről integetett nekünk. Felmentünk a szobánkba és összekészülődvén lementünk reggelizni. Gergőnek volt etetőszék, melyből ki is akart mászni ezért másnaptól vittük magunkkal a gyermekhámot amivel szépen bele lehetett kötni. Mindenféle finomság ki volt téve és abból választhattunk amiből akartunk. Volt meleg kakaó, meleg tea, kávé, hideg tej, hideg üdítő, fehér kenyér, barna kenyér, zsemle, vaj, sajt, lekvár, kétféle kolbász és kétféle felvágott, paradicsom, paprika, uborka, műzli kétfajta, kefír, joghurt és még Gergő korúaknak kis joghurt, illetve minden reggel lehetett kérni meleget is. Ami mindig más volt egyik nap virsli, majd bundáskenyér, rántotta és még nem tudom mik. Gergőnek első nap fehér kenyeret adtam mivel itthon is ezt eszi de másnap megkóstóltattam Vele a barnát és nagyon ízlett Neki. A neki szánt joghurtból is kapott melyből vittünk is magunkkal a nap folyamára való fogyasztás végett. Szóval jól belakmározhattunk, kár hogy itthon nincs ekkora választék minden reggel, és még az is jó lenne ha más szolgálná fel. A reggeli után úgy döntöttünk elnézünk a Szigligeti várhoz de előtte útba ejtettük a Szépkilátót.

Az időjárás nem kedvezett a szépkilátásnak, mivel nagy volt a pára.A kilátónál van egy forrás, melynek vizéből ittunk is.

A vártól visszafelé jövet megláttam az Afrika Múzeumot ahova már gyerekkorom óta szerettem volna visszamenni. Mivel én akkor voltam ott először életemben amikor megnyílt. Még az öregember akié volt ez az egész még az mesélt akkor nekünk gyerekeknek. Azóta nagyra nőtt ez a vállalkozás és már '94 óta nem él ez az ember de a családja szépen tovább vitte az örökséget. Szóval ide beszerettünk volna menni de mivel bankkártyával nem lehetett fizetni ezért elnapoltuk ennek látogatását. Visszamentünk a szállásra és ott megebédeltettem Gergőt majd le is fektettem. Miután elaludt becsatlakoztam Csabihoz aki addig lement a Balatonba és együtt fürödtünk tovább. Nemsokára megéhezvén úgy döntöttünk megebédelünk amíg Kincsünk fent alszik. Megrendeltük az ebédet majd felmentünk a szobánkba, hogy ott várjuk meg annak elkészültét. Lementünk enni és épp ebéd után jött oda hozzánk a recepciós, hogy menjünk mert szóltak neki miszerint Gergő sír a szobában. Nagyot csodálkoztam ugyanis Gergő ha felébred sosem szokott sírni, a tévé is ment odafent Neki, hogy a megszokott módon érezze magát ha felébredne, mondtam is hogy biztos nem Ő sír. Gyorsan felmentünk és már a liftből kilépve láttuk Gergőt vigyorogni az egyik takarítónő kezében, aki elmondta, hogy nem sírt Gergő csak mikor beléptek a szobába felébredt és kéretszkedett kifelé a kiságyból és mivel annyira aranyosnak találták így kivették és szóltak a recepciósnak, hogy keressen meg minket, érdekes, hogy a recepcióshoz ért üzenet mennyire megváltozott mire mihozzánk eljutott. A takarítónő azt mondta legközelebb tegyük ki a 'kérem ne zavarjanak' táblát. Így is aludt Gergő egy órát és legalább meggyőződhettem arról, hogy takarítanak. A következő napokban mikor Gergő meglátta ezt a takarítőnőt azonnal futott oda hozzá. Meg is jegyezte a takarítónő, hogy akár el is lophatta volna mert annyira barátkozós, mondtam hogy sajnos tényleg így van. Az ébresztő után úgy döntöttünk elsétálunk a kikötőbe és sétahajókázunk egyet. A hajóra várakozva ettünk egy fagyit. Gergő itt nyalt először bele de nagyon tetszett Neki és innentől kezdve nyújtogatta is a nyelvét, hogy kér még. Ekkor megevett még két rolettit és egy tölcsért. Mindezt ebéd után nem sokkal. Egyébként egész nyaralás alatt épp úgy mint mi Ő is sokkal többet nassolt. A hajón Gergő nagyon vidám volt, mindent megvizsgált és körbe rohangált mindenfelé.

A képeken egy kicsit látszik a strandpapucs amit vettünk Neki, szerintem teljesen dögös benne.

Annyira látszott rajta hogy mennyire élvezi, hogy mindenkit jókedvre derített. Nem voltunk túl sokan kb. 10-12-en lehettünk, de szerintem így volt kényelmes a hajó ami egyébként nem volt túl nagy, ja és a neve Juditta volt, ezért is választottam ezt. Egy órás hajókázás után visszasétáltunk a szállóra ahol az enyhe 'tengeribetegség'-et ki kellett pihennem. Illetve a fejbekólintás is fájt még ekkor, így jól esett aludnom egy fél órácskát. Gergő és az apja annyira csendben játszottak, hogy még a pelenkacserére sem ébredtem fel, pedig annak még szaga is volt. Ébredés után lementünk a partra és innen ismét a szokásos esti ceremónia jött. Fel a szobába, tusolás, tejcsi, 7 körül alvás. Ezt követően Csabinak és nekem vacsora ami ismét nagyon finom és nagyon is elegendő volt. Vacsi után tettünk egy kisebb sétát a szálló körül, majd mentünk is vissza Gergőhöz aki nyugodtan aludt. Ezen az éjszakán már kinyitottuk az erkélyajtót, hogy ne fulladjunk meg. Ekkor még csak egy pelusban altattam éjszaka mert így is izzadt.Az éjszaka folyamán Gergő négy óra körül viszont fázott így odavettem magamhoz és együtt aludtunk betakarózva tovább. Lefekvéskor egyébként mindig kell Neki egy takaró vagy valami amit vagy a hasa alá gyűr vagy a feje alá kispárna gyanánt. Van Neki párnája de azt nyaralni nem vittük és én nem is nagyon szeretem ha azon fekszik, azonban valamelyik délután megoldotta ezt a problémáját és a plüss rák-jára hajtotta a fejét és így aludt el. Itthon én is plüss állatokon alszom még, sokszor ha odafekszik közénk el is szokta lopni a fejem alól éjszakánként, pontosabban addig durakszik amíg az én fejem leesik és az Ővé rákerül. Folyt. köv.