Nyaralás5 + a hetünk

Még mielőtt elfelejteném a nyaralást gyors leírom az utolsó bejegyzést is ezzel kapcsolatban. A szombati nap következik, amikor is viharra keltünk. Gergővel ismét hamarabb fent voltunk így az ablakból nézhettük hogyan jönnek majd mennek el a felhők. Reggeli után nem mertünk kimozdulni a szobából az égen tornyosuló sötétség miatt azonban megtehettük volna. Miután bent maradtunk én a tévében lévő egyik mesére beszunnyadtam és a fiúk rövid időn belül követtek.

Ekkor volt, hogy Gergő a rákját használta párnaként, ami ezen a képen a feje felett lévő narancsárga valami fekete gombszemekkel. Én 11-kor felkeltem azonban Gergő átaludta az ebédidejét, a fél tizenkettőt. Ő és az apja fél 1-kor ébredtek. Gergőt ezután megebédeltettük és úgy döntöttünk mi is ebédelünk. Elmentünk a már nyaralásunk elején kinézett pizzériába. A teraszon foglaltunk helyet és mivel fedett volt így az akkor leeső pár csepp eső sem ért minket.

Gergő kiválasztja hogy melyik pizzát kéri.

Itt a pizzériában volt egy játszósarok is ami Gergőnek nagyon bejött. Volt ott egy másik Gergő nevű fiú így együtt jót játszottak. Bár az a fiúcska idősebb volt de Gergőnek mindegy szokott lenni csak figyelhessen és utánozhasson valakit. A kis unokaöcsém is 8 éves és remekül elszoktak játszadozni. Mikor Gergő meglátja Zolikát ujjongva rohan felé. Szóval a pizzás után visszasétáltunk a hotelbe ahol összepakoltunk a másnapi hazaúthoz. A pakolást követően lementünk mégegyet sétálni a parton. A hotel strandján lévő homokozóban ismét összefutottunk a kis Alízzal és szüleivel.

Vacsoráig ott homokoztak a kicsik mi pedig beszélgettünk. Végül jött a szokásos ceremónia. Vacsi után mi már nem mentünk sehova mert kipihentek szerettünk volna lenni a haza úthoz. Nagyon hamar mi is elaludtunk. Vasárnap ébredés, reggeli, itt ismét a soproniakkal is utoljára még összefutottunk. Az apuka nagyon mondta ha úgy gondoljuk nagyon szívesen haza viszik magukhoz Gergőt mert annyira elnyerte tetszésüket, bár szerintem Alíz is egy csodagyermek. Reggeli után szállásfizetés, autóba bepakolás majd irány haza. Ez fél 9-kor volt. Az eső már reggel ébredéskor esett és az úton szinte végig kísért minket. Legelőször Cecén álltunk meg ott ahol tavaly ebédeltünk. Gergő megkapta itt az ebédjét, de mi még nem voltunk éhesek így csak egy kávét fogyasztottunk. A következő megállónk Kecskeméten a Sasfészek Étterem volt ahol megebédeltünk mi is. Gergőnek is kértem egy gyerekmenűt mondván haza visszük. Végül nem csak a Gergőét kellett becsomagoltatni hanem a mieinket is mert akkora volt az adag. Ebben az étteremben esett meg velünk az, hogy Gergőnek az egyik kedvenc zöld dínóját ott felejtettük.

A zöld dínó ott van Gergő kezében.

Miután erre ráeszméltem már vagy másfél órányira voltunk tőlük. Az ebéd végesztével kaptunk tőlük egy névjegyet a számla mellé, így az azon szereplő telefonszámon felhívtam őket, hogy ha megtalálják postázzák el nekünk. Elkérte a hölgy a címet és mondta, hogy felfog hívni, hogy megtalálták-e. A hívására még másnap is vártam, de harmadnapra feladtam. Végül tegnap azaz szerdán megérkezett postán a dínó. Az étterem segítségével hazatalált. Küldtem is nekik egy köszönő e-mailt. Szerintem egy aranyos dolog volt, hogy nem találtak nyűgnek elpostázni egy szinte értéktelennek tűnő gyermekjátékot, ami Gergő számára egyáltalán nem értéktelen mert pontossan azért vittük magunkkal a nyaralásra is mert a kedvencei közé tartozik. Próbáltam Neki a kedvenc játékait összeszedni az útra, hogy minél otthonosabban, minnél jobban biztonságban érezze magát egy idegen helyen is. Az utolsó megállónk nem messzire Gádorostól Szentesen volt mert be kellett mennünk a tesco-ba mert eszünkbe jutott, hogy nincs itthon wc-papír, illetve valami vacsorát is vennünk kellett. A sok megálló miatt végül fél 5 körül értünk haza. Egy marha nagy lakásszellőztetéssel kellett indítanunk mert ezalatt a pár nap alatt is nagyon befülledt ide a levegő. A kipakolás után elmentünk összeszedni a lakáskulcsokat ugyanis két helyre is átszoktuk ilyenkor adni. A nyaralást annyira élvezte Gergő, szinte minden percét, hogy minket ez dobott fel igazán. Nem vette nyűgnek a hosszú utazást és ott is remekül aludt. Pont ma kérdezték tőlem, hogy idegen helyen is tud aludni? Örülök neki, hogy igen.

Azóta a héten nem sok minden történt velünk. Apa még hétfőn itthon volt majd csak keddtől ment dolgozni. Mi nem igen mozdultunk ki a héten a lakásból a rossz idő miatt. A mai nap volt kicsit jobb. Délelőtt homokoztunk az udvaron én közben gazoltam a virágoskertet is melynél Gergő is próbálkozott segédkezni. Mivel mindene tiszta homok lett így fürdés lett a vége. Nem nagyon tetszett Neki, hogy bejöttünk az udvarról de a pancsi kicsit felvidította, majd jött az ebéd és próbáltam elaltatni de háromnegyed órát aludt úgy, hogy háromszor ráztam vissza és a nap folyamán már nem is aludt többet. Az ébredés után megebédelt mivel alvás előtt nem akart enni így kivettem az etetőszékből és mondtam Neki, hogy akkor menjél aludni. Ilyenkor nagyon szófogadó módon el is indul de még mindig kéri a segítségemet, hogy ringassam el. Hozta a kis takaróját és hívott, ilyenkor rázni kell a fenekét. Már egy ideje nem úgy alszik el, hogy az ölembe veszem és elringatom, hanem lefekszik vagy az Ő ágyára vagy a mienkre és hasonfordulva kéri, vagyis ráteszi a fenekére a kezünket és várja, hogy rázzuk, ha nem rázzuk akkor Ő magát ringatja ezzel is mutatva hogy igenis rázzuk meg. Szóval mostanában így alszik el és még emellé egy újonnan tanult mondokát is énekelgetek Neki: Bej, bej, bej, aludj el, csicsijja-babujja, holnap reggel (ma délután) ébredj fel. A picike alvást követően ma elmentünk a tanácsadásra ahol megkapta a 15 hónapos oltását + még egyet. Sajnálatomra a méretszkedés nagyon szomorú adatokat mutatott. Ismét fogyott és ismét visszatért az 5 és fél hónapja folyamatosan megtartott súlyához a 9,82 kg-hoz viszont nőni megint nőtt. Mintha egyáltalán nem akarna erről a súlyról elmozdulni. A doktornőnek még mondtam is, hogy a nyaralás alkalmával pedig még többet is nassolt mint egyébként szokott. Se ő se mi nem értjük a súly változásainak az okát. Még nyaralás előtt mondta, hogy majd ír beutalót a laborba vérvételre. Most azt mondta, hogy jövőhéten fog tudni csak írni mert szabin van így egy hét múlva el kell mennünk ismét méretszkedni és majd utána menjük be a rendelőjébe ahol megírja a beutalót.

Egyébként a napjaink mióta nincs semmiféle klub és egyéb játszóház nagyon unalmasak. Egy kicsit én úgy is érzem mintha becsavarodnék. Kettesben itthon csendben bezárva a lakásba és még az időjárás miatt kimozdulni sem tudtunk a héten, hát szóval kicsit gázosan érzem mostanában magam, de majd csak túl leszek rajta. Próbálom lekötni magam de valahogy mégis a gondolataimba mélyedek. A nyaralás egy kicsit kimozdított és elterelte a gondjaimról a gondolataim, de most ismét itthon vagyunk és egy kicsit még rosszabb lett mint volt. Na mindegy, majd ha egy év múlva ezeket az utolsó soraimat visszaolvasom majd jót nevetek rajta. Tavaly ilyenkor kezdtük meg Gergővel a babaúszást és a szomszédasszonyomat is ebben az időszakban vittük Szentesre ctg-re. Ilyenkor még programnak számított az is ha vittem tanácsadásra Gergőt mert még csak éppen szoktam miket is kell ilyenkor összepakolni. Valamivel jobban elfoglaltak voltunk egy éve. Ekkor még Gergő reggel, délben és délután is aludt. Örülök, hogy elkezdtem annak idején babanaplót írni. Egyébként én gyerekkoromban is írtam ami még egy (kettő) kockás spirál füzetbe került és még meg is van.