Bocsánat, hogy sírok egy kicsit

Már majdnem eltelt a hét és a fényképeket nem tudom feltenni ugyanis nem tudom hol van a fényképezőgépünk. Nagyon nem kerestem még, de most hogy eszembe jutott, nem tudom hol lehet  mert  a táskámban nem volt ma amikor rendet tettem benne. Gergő ma és holnap itthon van nem ment bölcsibe. A változatosság kedvéért. Most az apja maradt itthon Vele és vitte el az orvoshoz. Ismét antibiotikumot kapott mert a tüdeje felett hólyagos hörgést hallott a doktornő és ez olyat is jelenthet ha nincs kikezelve, hogy tüdőgyulladás is lehet a vége. Ezt megelőzendő most egyből felírta Neki az antibiotikumot. Azonban hétfőn már engedi bölcsibe mert kiadta az igazolást. Viszont úgy döntöttem inkább visszaviszem hétfőn és ha akkor is azt mondja mehet csak akkor viszem, ha nem lesz eléggé rendben akkor inkább itthon marad Vele az apja a jövőhéten. A bölcsiben Gergőt amiatt, hogy beteges többször figyelik és mérik a lázát ha kell hanem. Ha mindenkit ennyire figyelnének akkor nem lenne odabent betegség. Azokat akik beviszik oda a bacilusokat, mivel nem lázasok nem is zavarják haza. Így azok a gyerekek állandóan ott vannak és betegen szórják a környezetüket. Gergőt pedig nem betegen azonnal hazazavarják. Nehéz így dolgozni járni. Eleget kellene tudni tenni a munkahelyen de otthon is helyt kell állni, mind gyereknevelésben mind pedig a takarításban. Sajnálom, hogy most nem lehetek itthon én Gergővel, de az elmúlt hetekben már én annyiszor voltam itthon hogy mostmár dolgoznom is kellene. A bébiszitter remek megoldás csak nagyon drága sajnos. Annyira jó lenne ha lenne egy biztos pont akire bízhatnám olyankor Gergőt amikor egyikünk sem tudja otthagyni a munkahelyét. Illetve jó lenne egy olyan gyermekgyógyszer mint nekünk felnőtteknek pl. a coldrex. Nekem az mindig segített eddig. Ma az orvoshoz úgy ment el Csabi, hogy reggel írtam a doktornőnek egy levelet. Leírtam benne, csináljunk valamit mert ez mostmár nem állapot, hogy csak Gergő ilyen beteges a bölcsiben. Értem én, hogy gyenge a szervezete és az internetes oldalak is azt írják, hogy nem való még egy ekkora gyereknek a közösség, de a pénz hiánya nagy úr és a többi gyereknek miért nincs baja a bölcsődében, miért csak Gergő? A levelemre a doktornő levéllel válaszolt. A legnagyobb vágyam jelenleg az lenne, hogy Gergő a bölcsibe tudjon úgy menni, hogy legalább Csabi és én is tudjunk dolgozni minimum két hónapig úgy hogy csak pár-pár napig vagyunk Vele itthon. Vagyis annyira szeretném ha erős lenne és nem betegeskedne. A bosszantó az egészben, hogy ha itthon van semmi baja. Bár az üzenőfüzetébe Gergőnek azt írták, hogy jól eszik, a hangulata jó csak éppen lázas volt. A láz ellenére is mindig vidám Gergő ezért nehéz eltalálni Nalá hogy mikor beteg. És ezért is gondolom azt, hogy a bölcsiben már direkt méregetik Gergő hőjét. Hiszen ha jó a kedve, jól eszik és észrevehetően nem látszik rajta semmi akkor sokszor nincs semmi ami indokolná a lázmérést. Kicsit rászálltak Gergőre a bölcsiben, viszont a bacilus bevivőkön meg átsiklanak és azok ott lehetnek egész nap és még azt is el tudom képzelni, hogy azok lázát nem méregetik. Ha tüsszög, tüsszögjön Gergőre nyugodtan. Ma mikor felhívtam a bölcsit a gondozónő kérdezte miért nem vittem haza az üzenőfüzetet, merthogy abba kellene a doktornőnek beleírnia az igazolást, hogy mehet közösségbe. Mondtam, hogy elolvastam és tudomásul vettem így ezért adtam vissza a füzetet. És erősködött a gondozónő, hogy de anyuka ezt haza kell vinni. Mondtam neki, hogy a doktornőnek formanyomtatványa van az igazoláshoz, így nem fog beleírni a füzetbe. Nem igazán hallgatott meg csak mondta a maga mondókáját. Ez egy idős hölgy aki már 38 éve ott dolgozik és a régmúlt és már elavult dolgokat próbálja életben tartani, ami nekem egy pörgősebb nap után fárasztó és érthetetlen. Most arra vágyom, hogy sikerüljön mindenhol helyt állnom amit úgy érzek nagyon nehéz. Tudtam mikor visszamentem dolgozni, hogy nehéz lesz de most egy kicsit a béka feneke alatt érzem magam. A munkahelyemen tök jó minden. Ott nagyon jól érzem magam viszont a munkaidő végét is mindig nagyon várom mert a Gergővel töltött idő a legnagyobb ajándék amit az élettől eddig kaptam. Azonban ezeken kivül semmim sincs. A házunkat szívesen lecserélném mert megőrít a kertes házzal való rengeteg munka. Sosem lehet a végére érni a felújításnak már ha van rá keret mert ha nincs akkor csak romlik az állaga, vagyis mindig erre megy el a pénz. Illetve idejének is kell lennie az embernek amit a házra fordít. A penész nagyon zavar, zavar, hogy Gergőnek ebben kell élnie és nem tudok segíteni ezen. A garázs fóliáját is fél évvel ezelőtt cseréltük le mert az előző három év után megadta magát, és most a szegény embert még az ág is húzza, fél év után tönkre ment tél előtt a fólia. Az autónkat nagyon féltjük, így azt még a hó előtt meg kell csinálni. A bejáró az utcán már elkészült. Az hogy mennyire lett jó szerintem majd akkor derül ki amikor több eső lesz. Azt teljesen ingyen sikerült összehozni nagyon sok emberi segítséggel. Csak mi hárman voltunk akik leraktuk (Gergő is) azonban az anyag biztosításában és az anyag hozzánk kerülésében nagyon sok segítséget kaptunk. Köszönet érte mégegyszer. Jelenleg úgy érzem egyfolytában csak gürizünk és semmi látszatja és csak egyre sülyedünk. Örülök, hogy a ház a sajátunk és nincs rajta hitel azonban aki bérházban lakik annak nincs ennyi gondja a lakás állagmegőrzésével. Ide Gádorosra is szeretek hazajárni mert nyugis, bár úgy érzem, hogy ha sikerülne Orosházán lakást venni akkor egy bérház ajtaját bezárva is tudnám a nyugalmat biztosítani a családomnak. Csabit a munkahelyéről be fogják iskolázni jogosítványra a jövő évben. Most ettől várok egy kis bekönnyebbülést hátha jobb lesz majd ha nem csak nekem lesz jogosítványom, bár a baj majd az egy autóval lesz. Jó lenne mégegy, viszont ha sikerülne Orosházára beköltözni nem is hiányozna a jogsi. Mindketten ott dolgozunk és Gergő is oda jár bölcsibe. Csak aludni járunk ide haza. Van két kutyánk, egy macskánk akiket tudom, hogy nem tudnánk magunkkal vinni. Most hogy sírtam egy kicsit, bár nem adtam ki magamból mindent, abba hagyom az írást mára. Az orosházi lakás pedig egy örök álom marad ha csak nem nyerek, bár ahhoz játszani kellene valamivel.