A hetünk izgalmasan indult. Gergőt a Márti bébiszitterhez vittem mivel Ő ért rá a Móni sajnos nem. Bár Gergőt egyáltalán nem zavarja hol van. A Márti is nagyon jó csak messzire laknak. Mivel Gergőt este 5 után vinni kellett az orvoshoz, hogy megnézze ezért Csabi is jött velünk. Mikor elindultam a városból kifelé a bébiszitterhez sajnos elég csúnya kopogós hangja lett az egyik autókeréknek. Azonnal felhívtam apukámat aki tanácsolta álljunk meg valahol a közelben és Ő 5 perc múlva már ott is volt. Megnézte és azt mondta szerinte ez csapágyas lett. A bal hátsó kerék. Mikor előtte nap jöttünk haza felé Anyukámtól Mezőhegyesről nagy valószínűséggel az ottani útviszonyok miatt történt ez a gond, már akkor füleltünk Csabival mert hallottunk valamit. Az autószerelőtől egy percnyire álltunk meg így azonnal odaindultunk. Mivel Gergő még ekkor a bébiszitternél volt odatelefonáltam, hogy ne haragudjon de késni fogunk mivel lerobbantunk. A szerelő még ott azonnal megnézte és be is bizonyosodott a felvetés, így megrendelte a csapágyat és mondta ha szerencsénk van akkor másnapra meg is érkezik és meg is tudja akkor javítani. Végül így is lett és 11000 Ft-unk bánta a jó kátyús út miatt. Gergőért végül 5 körül odaértünk úgy hogy Apukám vitt el minket majd szintén vele mentünk el az orvoshoz ahol a doktornéni megállapította, hogy nincs nagy gond, viszont mégis írt fel augmentint és javasolta az infralámpát. Azt mondta ha Gergő nagyobb lenne arcüreggyulladása lenne, de mivel ekkora gyerekeknél még nincs kifejlődve rendesen az arcüreg (nem is tudtam) ezért arról nem beszélhetünk, viszont a melegítés az infrával jót tehet. Ezt követően elmentünk a gyógyszertárba ahol kiváltottam a gyógyszereket és félúton hazafelé jutott eszembe, hogy a legfontosabbat az orrsprayt elfelejtettem. Miután hazaértünk Gergőt és Csabit kiraktuk majd Apukám sietett velem vissza Orosházára, hogy még nyitva találjuk a gyógyszertárat. Fél hétre oda is értünk de mint kiderült hétig vannak nyitva. Sikerült megvenni de ha már ott voltunk Orosházán mondtam, hogy akkor bemennék a másik gyógyszertárba is ahol árulhatnak infralámpát. Így is lett, ott megvettem. Ezt követően Apukám végül ismét hazafuvarozott. Az esti fürdés végére értem haza. Alig vártam már, hogy ágyba kerülhessek mert már a második visszaút során is nagyon rázott a hideg. Éjszaka nagyon reszkettem és egy kis hőemelkedésem is volt. Másnaptól Gergő az apjával itthon maradtak én pedig mentem busszal dolgozni. Voltak is akik megkérdezték a buszmegállóban, hogy mi történt az autómmal, illetve hol van Gergő. Egész nap bengás voltam viszont Gergő annál élénkebb. Délelőtt elmentek a háziorvosunkhoz, hogy táppénzre vegye Csabit, ő még írt fel ugyan gyógyszereket de ő sokkal betegebbnek vélte Gergőt mint a Gabi doktornő. Érdekes ha baj van akkor azt mondja gyógyul, ha meg nincs akkora baj akkor meg hű de beteg. Inkább a Gabinak hiszek hiszen az elmúlt időszakban Ő kezelte Gergőt és látta, látja mi van Vele. A Gabi ki is adta az igazolást, hogy Gergő szerinte hétfőtől mehet már bölcsibe, emez doktornő pedig még látni szeretné csütörtökön Gergőt, viszont tudom jól, hogy ez az orvos sosem értette miért vittem Gergőt bölcsibe és ha tehetné állandóan otthon tartaná szegénykémet. Így nem is tudom mit fog mondani holnap ha visszamennek Csabiék hozzá. Mindenesetre az ő általa kiírt gyógyszereket nem is váltottuk ki hisz nem is tudja eddig miket kapott az elmúlt időszakban, vagyis amit most ő felírt azt nem lehet adni Gergőnek, hiszen egy hónapon belül ugyanazt az antibiotikumot nem szabad adni. Mivel Gergő nagyon eleven így biztos gyógyul, azonban mivel nem szeretem a gyógyulás után azonnal bölcsibe vinni ezért ilyenkor úgy szoktuk, hogy amikortól az orvos engedi még utána két-három napot inkább a bébiszitternél tőlt Gergő és majd csak utána engedem a bölcsibe. Az apja még tovább a bébiszitterhez vinné, de anyagi okok miatt próbálom kevesebb ideig odavinni. A mai napon Gergőnek többször megmértük a hőjét és mindannyiszor 37-et mutatott a lázmérő azonban mikor egyszer kihúztam Gergő hóna alól a fele ott maradt a lázmérőnek, vagyis holnap vennem kell egy újat mert most nem tudjuk, hogy akkor valóban volt-e ez a picike hője vagy csak a rossz lázmérő mutatott ennyit. Amikor megpusziltam Gergő homlokát egyszer sem éreztem, hogy lenne akár csak hőemelkedése, így úgy gondolom biztos csak a lázmérő a hibás. Bár én is hibás vagyok amiért odaadtam Gerőnek, hogy játszon vele. De hogy az autós részt is befejezzem, kedden vagyis másnap délelőtt már hívott is apukám, hogy kész az autóm. Úgy beszéltük meg, hogy eljön értem munka után és elvisz a szervizbe. Ott kifizettem az autót és már mehettem is hazafelé. Előtte beugrottam a gyógyszertárba mert már teljesen úgy éreztem, hogy a megfázás levesz a lábamról és Csabi is telefonált, hogy neki is vigyek valamit mert valószínűleg rá is ráragasztottuk. Kedd éjszaka már jobbat aludtam és izzadtam is egy kicsit bár közben azért remegtem is, de végül már a mai napon, azaz szerdán, egész jól tudtam dolgozni napközben.
Egy érdekességet azért még leírok, melynek semmi köze a bloghoz, de amikor az autószervizben voltunk ott láttam egy akkora kutyát mint még soha. Most mindenki tegye össze a két öklét egymás mellé és nézze meg. Körülbelül ekkora volt az a három hónapos kutyus. A gazdija szerint nem is lesz sokkal nagyobb, talán két centit ha nő még. A fajtáját nem tudom de nagyon apró volt. Mostmár elhiszem azokat a képeket amik egy olyan kutyát ábrázolnak ami egy üvegpohárban is elfér. Még cicának is kicsi nemhogy kutyának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése