Kardiológián

A mai napunk fárasztóra sikerült és a késő délutáni alvás miatt azt is hittem este nem fog hamar elaludni Gergő, de nagy a valószínűsége annyira jól elfáradt, hogy nem kellett este 8-kor ringatni.

Ma a kardiológián voltunk éves kontrollvizsgálaton és bár a szívével nincs komoly gond mégis visszahívott minket egy év múlvára is a doktornő. Azt mondta azért mert gyengébben fejlett kisded. Mikor elkezdtem vetkőztetni akkor ahogy az asszisztensnő és az orvos is meglátta milyen vékonyka a pulcsi alatt egyből elhűlve kérdezték hány kiló. Sajnos egy év alatt nem hízott egy kilót sem pedig e szerint az orvos szerint kettőt kellett volna. Végig kérdezték milyen evő, milyen a széklete, vérszegény-e, hány kilóval született? Mivel jó evő és a székletével sem szokott gond lenni, bár vashiányos ezért nem is foglalkoztak tovább a témával így annyiban hagyta, hogy akkor egy év múlva mégegyszer megnézné Gergőt. Kérdezte nem-e volt kivizsgálva miért nem hízik. Mondtam, hogy az allergiateszten minden negatív lett, gasztroenterológus sem talált nála semmit és a Gabi doktornőnk is csak annyit mondott most hétfőn, hogy látja, hogy sokat mozog. Illetve a bölcsiben töltött fél év alatt hazahozott betegségek által sem hízott a megfelelő ütemben. Bár mit is hívunk megfelelőnek. Majd évek múlva elválik, hogy valóban nem fejlődik rendesen, vagy csak Ő egy ilyen alkatú gyermek. Egyenlőre nem aggódom annyira.

Délelőtt már korán elindultunk itthonról, mert be kellett fizetni a csekkeket, mindezt három helyen, és mindenhol várnunk kellett. Így a csekkek fizetése majd egy órát elvett. Majd siettünk be Orosházára mert Gergő barátjához voltunk hivatalosak a Márkhoz. (Na Őt látva szomorodtam el azon, hogy Gergő tényleg nem hízott. Ugyanis Márk már 13 kg, miközben egyidősek és decemberben még Gergő volt a nagyobb darab, mind magasságra mind kilóra). 10-re értünk oda, majd beindult a közös játék miközben mi Melindával Márk anyukájával beszélgettünk. 11-kor Gergő mondta, hogy éhes (Márk még nem beszél) így megebédeltettük a gyerkőcöket, majd újabb beszélgetést követően végül háromnegyed 12-kor eljöttünk Tőlük és már mentünk is a kardiológiára. Még jó, hogy másodikként értünk oda délre mert így legalább fél kettőkor végeztünk. Nem is tudom mikor végeztünk volna ha később megyünk, pedig fél egyre voltunk beírva (mint mindenki más). Fél kettőkor mikor beszálltunk az autóba Gergő egyből elaludt, már a rendelőben is nagyon fáradt volt ugyanis sírt is vizsgálat közben pedig nem szokott csak ha nagyon fáradt. Eléggé rossz időpontban van ez a rendelés, mikor az ilyen korú gyermekek aludni szoktak. Mikor hazaértünk Gergővel, behoztam az autóból, bár felébredt de ahogy letettem az ágyra aludt is tovább. Én még gyors megebédeltem majd mellé bújtam és én is aludtam. Fél ötkor keltett minket Csabi, hogy mostmár ne aludjunk mert így nem lesz éjszaka alvás. Nagyon kómásan telt a délutánja Gergőnek. Látszott rajta, hogy nem tetszett Neki, hogy felébresztettük. Biztos nagyon elfáradt, épp úgy mint én is. Hisz Márkéknál is nagyon kellett figyelni mert nem tudom merre mehet úgy a lakásban, hogy ne törje össze magát vagy épp mást. Majd a váróban is fel-alá mászkált Gergő így folyamatosan néztem és figyeltem mikor merre mit is csinál. A csekkek fizetésekkor meg főleg. Fárasztó ez az állandó koncentrálás. Itthon azért egyszerűbb mert itt már tudom mikor merre mit csinál a lakásban akkor is amikor nem látom. A váróban ismét eljátszotta ugyanazt amit tavaly vagyis nekiment a zörgős ajtónak és az asszisztens szintén kiszaladt mint tavaly, hogy mi történt. Semmi komoly baja nem lett bár onnantól kezdve láttam Gergőn, hogy mostmár szívesebben aludna. Este jól vacsorázott és eleget is ivott amit viszont napközben nem nagyon tett.

Miután délután felébresztettük elmentünk a boltba, a legújabb ajándékával, melyet Tatával üzleteltünk meg, így az Ő segítségével kapta meg a Móni bébiszittertől az elektromos kismotort Gergő a szülinapjára Tatáéktól. Móniéktól kapott pluszba még mellé egy vonat alakú kismotort is, bár ezek után az elektromos motor után már annyira az nem érdekelte. Illetve kapott Gergő még egy farmerkabátot is szintén csak úgy ajándékba a Mónitól, mondván az Ő fia már kinőtte. A kismotort is így ajánlotta fel nekünk, hogy az Ő fia kapott egy qvadot így ez már nem kell nekik és eladná ha érdekel minket. Mikor Tatával beszéltünk telefonon, hogy Gergőnek mi is kellene a szülinapjára megbeszéltük Vele, hogy akkor segítsen ezt kifizetni és akkor ez lesz az Ő ajándéka Gergőnek. Mikor tegnap este hazahoztuk már onnantól nem lehetett elszakítani a motortól. A szomszédok is egyből felfedeszték mert annyira hangosan zenél és szirénázik, hogy szerintem még két utcával lejebb is lehet hallani.

Ma este még nekiálltam megnyírni a fiúkat. Hihetetlen módon Gergő először gondolta úgy, hogy nem kell Neki segítség. Vagyis eddig mindig úgy nyírtuk a frizuráját, hogy az apja a kezébe fogta és leültek a székre együtt. Most mikor odakészítettem a széket Gergő egyből ráült és mondta, hogy akkor mostmár kezdjem is nem kell ide apa segítsége (na nem egészen így mondta de ez volt a lényeg). Így nagyon ügyesen, türelmesen végig ülte a hajnyírást. Annyira csodálkoztunk, hogy mennyire ügyesen bírja. A másik ami mostanában szintén jó irányba változott, hogy amikor az orrát le kell szívni a porszívós orrszívóval már Ő maga hoza és tartja az orrát és egyáltalán nem ellenzi.

Képek:

Itt épp visongott, gondolom mert tetszik Neki.

A pedálon látható piros részt kell nyomni lábbal és attól megy a motor. Tudja Gergő hogyan működik, bár még sokszor leemeli a lábát a piros gombról, amitől megáll.

A szomszéd vizsgálja a motort.

Márk és Gergő épp azt mutatták mennyire szeretik egymást, vagyis ölelkeztek.