2011. máj. 6.

Beszédfejlődés, vashiány, legjobb barátnő

Annyira elcsodálkozom, hogy Gergő mennyire jól beszél. Társaságban még mindig oldódnia kell, de itthon mostmár szép mondatokban tudatja velünk ki mikor mit csinál vagy csinált vagy hogy Ő éppen mit akar. Többnyire jól használja a ragokat is bár vannak még hibái de sokszor nagyokat nézek, hogy honnan tudja hogy úgy kell mondani, mert jól mondja az adott helyzetekben a szavakat. Tudja, hogy én, te, ő, most csináljuk vagy most csinálta, vagy már megcsinálta, megcsináltuk. Itt a csinál szó most csak helyettesítő szó, természetesen az adott helyzetben az adott szót értem alatta. Több minden van amit nem itthon tanul vagyis a bölcsiből hozza, már csak abból kifolyólag is mert pl. van ami itthon nincs de ott van vagy épp fordítva. Sok minden van amit még nem látott de mond rá valamit amihez hasonlít, így lett tegnap a galambból pici kakas. Ma ahol pizzázni voltunk folyton zavart minket egy légy és annak is hangosan mondogatta, hogy hess vagy menj innen. Olyan hangos volt, hogy a felszolgáló azon hogy miként próbáljuk nagy igyekezettel Gergőt csillapítani, hangosan felkacagott. A felszolgálón és rajtunk kívül nem volt ott más így nagyon vísszhangzott a helyiség. Aranyos volt Gergő ahogyan az autóban a napsugárban játszó porszemeket is hesegette. Hétköznaponként mond olyan jókat, hogy mindig elgondolom majd azt lejegyzem de mire ide jutok már nem tudom mi volt az. Azt viszont leakartam írni, hogy két olyan szó van amit Gergő mindig úgyanúgy használ ha gyorsan akarja, ha végig gondolja akkor tudja helyesen is mondani, ez pedig az: én is jövök és a vegyél fel. Ezek Tőle a következőképpen hangzanak: én is jönök és venök. Az én is jönök-et másra is használja vagyis ha akar valamit akkor azt én is kérek-ként kell érteni.
Tegnap voltunk vérvételen. Sajnos továbbra is vashiányos. Reggel korán már nyolcra mentünk és a Gabi doktornő épp jött a Dimák doktorúrral. Az előtérben ahogy megláttak gyors megbeszélték mi is van Gergővel majd Gabi levette a három kémcsőnyi vért. Hiába a bíztatás Gergő csak sírt és mondta, hogy fáj. Kapott szép matricát (tele vagyunk már ilyenekkel a sok orvoslátogatósdi miatt). Mikor a bölcsi előtt kiszálltunk az autóból még akkor is mondta, hogy fáj. Szóltam, hogy le van még ragasztva a szuri helye és majd vegyék le de mikor hazamentünk akkor láttam, hogy a ragasztás még rajta van Gergő kezén. Mikor lehúztam Neki a bőréről alig akart lejönni így végül ennek is keserves sírás lett a vége. A rutin eredményekért Gyuri tata ment be a kórházba, aki ki is kérdezte az ott dolgozókat miket jelent az a sok rossz érték és mind erre a vashiányra vezethető vissza. Majd ha sikerül hétfőn időpontot kérni a doktornőtől akkor el akarunk menni hozzá este, hogy megmutassuk Neki és ha kell akkor mondja azt, hogy folytassuk a vas szedését. Biztos vagyok benne, hogy emiatt nem hízik Gergő. A tej-tojás teszteredményeire nagyon sokat kell várni, így most várunk.
Tegnap délután akkora élményben volt részem, hogy el sem hiszem. Nagyon picike, szinte icike-picike volt annak az esélye, hogy az általános iskolai legjobb barátnőmmel összefussak. Ugyanis Judit és a férje Zoli jelenleg Szingapúrban dolgoznak és élnek. Tegnap mikor mentem tankolni a benzinkútra Ők ketten ott álltak az autómosónál és nekem háttal nézték hogy miként tisztul az autójuk. Nem hittem a szememnek mikor felismertem Őket, hisz mit keresnek pont itt mikor nem is mondták, hogy jönnek. A találkozás nem volt hosszabb negyed óránál de nagyon jó volt és számomra hihetetlen, hogy annyira kevés volt az esélye annak, hogy velük éppen ott és éppen akkor találkozzam, szinte el sem hiszem. Nem is mondták senkinek, hogy jönnek haza csak a családjuk tudta, hiszen sajnos a Zoli apukájának temetésére jöttek és már mennek is vissza, és majd a nyáron jönnek legközelebb. Nem volt nekik a hazajövetel betervezve hiszen Szingapúr nem itt van. Talán Finnország közelebb van ahol ezelőtt laktak és dolgoztak de Ők már csak ilyenek. Nagyon aranyos pár és sajnálom, hogy így eltávolodtunk egymástól. Meg is beszéltük, hogy én már feladtam azt, hogy e-mailezzek velük mert nem szoktam választ kapni. Mikor nyaranta hazajönnek akkor szokott Judit felhívni, hogy mikor érünk rá mert elszaladnának. Ilyenkor egy fél órás villámlátogatást tesznek és már mennek is a következő ismerőshöz a következő villámlátogatásra.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése