Hétfőn kedden Gergő a Móni bébiszitternél volt és olyannyira tetszett Neki, hogy hiába mondogattam szerdán egész úton, hogy most a bölcsibe megyünk, mikor odaértünk nagy sírásban tört ki, hogy Ő nem akar idejönni. Persze hamar meg lehetett vigasztalni csak talán az volt a gond, hogy korán kellt (5-kor). Ismét észreveszem mint az elmúlt nyarakon, hogy hamarabb világos van mint télen és Gergő a nappal kel, télen és nyáron egyaránt. A hátránya ennek, hogy nyáron már korán kukorékolunk.
A bölcsiből már az első nap plezúrral jött haza. Az állát, hasát és térdét ütötte meg motorozás közben. Mikor fáj Neki valamije mindig mondja, hogy kenjük be. (A kórházban a hasfájását is be kellett kenni).
A bölcsiben mondták, hogy egyre többször belepisil a bilibe. A kórházban is és itthon is már kéri a bilit. Most hogy sokszor volt hígabb a széklete nem mertük levenni Róla itthon a pelust de fürdés előtt mostmár mindig kéri a bilit vagy odaáll a wc elé és a peremre pont oda tudja tenni a kukacát és ott állva előtte belepisil a wc-be.
A beszédfejlődése is nagyon jól alakul, néha mond olyanokat, hogy alig bírjuk kihámozni a lényeget annak ellenére, hogy minden szót értünk. Vagyis a szórend még nem tökéletes. Pl. nem azt mondja, hogy: nekem sem kell, hanem hogy nekem is nem kell. Valamiért azt a szót, hogy másik, továbbra is úgy használja, hogy kettő. A kapucnijára azt szokta mondani manó, de ebben Csabival mi vagyunk a hibásak, mert mi szoktuk Neki mondani, hogy olyan mint egy kis manó amikor a fejére húzzuk a kapucnit.
Az őszi hétvége után örülök, hogy ismét nyár van. Én nagyon élvezni szoktam az ilyen meleget. Ma mikor Gergővel együtt fürödtünk a meleg ellenére fáztunk. Jó volt egy kicsit fázni.
Kár hogy esténként mindig fáradt vagyok és nehezemre esik blogot írni pedig vannak olyan pillanatok melyek amikor megtörténnek arra szoktam gondolni, hogy majd ezt is beleírom, de mire idejutok a gép elé már éppen csak néhány dolgot elolvasok és megyek aludni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése