Hétvégén nem volt időm írni, pedig ha csak néhány dolgot, akkor is jó lett volna lejegyezni mert mostanra már elfelejtettem miket is akartam.
Mióta a Mamának is van skype-ja azóta sikerült Vele beszélnünk. Gergő szokta kérni, eddig mindig telefonálni akart most viszont mondtam Neki, hogy gyere nézzük meg a számítógépen. Nagyon tetszett Gergőnek mert utána és még pár nappal utána is eljátszotta, hogy Ő Mamával beszél. Eljátszotta, hogy odafordította a mikrofont a szája elé meg hogy én ütöm a billentyűzetet, Ő pedig ül és mesél a Mamának. Mikor hívjuk telefonon akkor nem mondja annyira mint amikor csak játékból hívja. Olyankor akkora halandzsákat hord össze. Pontosabban ilyenkor mindent egymásután ami akkoriban történt vele mondogatja. Nagyon beszédes lett és egyfolytában képes mondani. Ha bemegyünk egy boltba, mint ma is egy kerékpárüzletbe, azonnal elkezdte mondani, hogy megyünk autóval haza apához, veszünk apának kerékpárra lámpát stb. Kezet fogott az eladóval. Az eladó nyújtotta a kezét Gergő pedig belecsapott. Úgyanígy amikor elmentünk, egy viszlát kiséretében. Kérdezték a nevét és Ő be is mutatkozott. Szóval jól érezte magát és a társaság is akik ott összeverődtünk páran. Az eladó mondta, hogy 6 unokája van de mind lány, így most bejött Neki Gergő. Mindenki azt mondja huncut a mosolya Gergőnek és hogy a szeme sem áll jól. Pontosan nem tudom még mit is jelentenek ezek a dolgok, vagyis tudom, de a mélyben lapuló huncutságra várok, hogy kiderítsem milyen is lesz nagyobb korában Gergő. A múlt héten valamelyik nap kint voltunk Gergővel a konyhában az apja pedig bent a szobában, egyszer csak kijött Csabi és mondta, hogy szóval tartod anyát? Valóban úgy lehetett hallani a szobában, hogy Gergő folyamatosan mondja én meg csak hallgatom. Hihetetlen, hogy mennyire fejlődik a beszéde. Biztos más vele egykorú is így fejlődik csak nekem furcsa mikor arra eszmélek nap mint nap, hogy már megint egy új dolog amit eddig nem vettem észre, nem hallottam még Gergőtől. A bölcsiből nagyon sok mindent hoz haza, vagyis nagyrészt nem itthon tanulja meg a dolgok nevét és a mondatok összeállítását. Ha valamit nem mond helyesen ki szoktuk javítani és figyelve ránk megpróbálja helyesen mondani. A mondatban a jelenidőt és a múltidőket is jól használja. Ma mondott egy olyat, hogy összeromlott, megmagyarázza és tudja is, hogy mit akar mondani csak még nem ismeri a szót hogy mit is használunk mi magyarok ott abban a bizonyos helyzetben amikor is összeomlott a dominóból épített garázs. Lehet, hogy hallotta már ezt a szót, hogy összeomlott csak nem volt értelme a számára mert nem ismerte az omlott csak a romlott szót. Mostanában nagyon sokszor mondja, hogy: az igen. Még a hangsúly is olyan ahogyan mi felnőttek használjuk. Biztosan sok olyat mondunk amit átvesz tőlünk, vagy a gondozónőktől. Gergő mostmár azt is tudja hol lakik, de még finomítani kell az utca nevét mert azt még nem lehet érteni, így ha elveszik más nem biztos, hogy megérti milyen utcában is lakik.
Az előbb felébresztettem Gergőt mert már megint elfelejtettem rá pelust adni lefekvéskor. Már nem egyszer pisilte így össze az ágyat elalvás után, hogy én elfelejtem. Még épp nem pisilt be, viszont ahogy ráadtam szólt, hogy pisilnie kell (még mindig azt mondja erre is, hogy kakálni kell). Levettem a nagynehezen ráadott pelenkát (merthogy aludt) és ráült a bilire, ezután már kicsit könnyebb volt visszaadni rá a pelenkát, de már alszik is tovább.
Valamelyik nap elvitték a kertünkből a tököket és a kukoricát, Gergő nagy segítség volt:
Sokszor elcsodálkozom magamon, hogy mennyi mindent csinálok Gergővel, Gergő mellett és hogy honnan is van az energiám minderre. Rájöttem arra hogy a munkába reggelente mindig feltöldődve megyek, mert esténként mikor együtt vagyunk itthon Gergővel feltölt a Vele töltött idő. Folyamatosan pakolok utána, amiből persze semmi nem látszik, mert ugye akár fél óránként is söprögethetném a konyhát mindig ugyanannyi koszt söpörnék fel. Tegnap este lefekvéskor a teáját a szoba másik pontján hagyta Gergő és kérte miközben már az ágyban feküdt. Az apja nem akarta hozni és mondta Gergőnek, hogy tanuld meg hogy fáradtak vagyunk és hozd ide Magadnak ha kell. Mondtam Csabinak, hogy mi azért vagyunk, hogy kiszolgáljuk, jó persze módjával, de a szülő feladata nagyon sok minden. Csabi fáradt az ilyenekhez, nekem viszont jól esik, hogy Gergőért ennyi mindent megtehetek, ha még csak ilyen apróság is. Én is fárad vagyok mégis nem esik nehezemre kimenni egy autóért a konyhába ha az épp megnyugtatja Gergőt. Volt idő amikor én is lustább voltam (a portörlés és takarítás terén az is maradtam) viszont Gergőért mindent megteszek úgy, hogy közben nem érzem nyűgnek, hanem inkább feldob és örülök, hogy egyre több energiát fordíthatok Gergőre. Én sokat játszom Vele, Csabi már kevesebbet. Gyurmázunk, dominózunk, olvasunk, rajzolunk, ragasztgatunk, labdázunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése