Gergő naplója

Múlthét pénteken volt a bölcsődében a ballagás. Ez még nem olyan mint az óvodai, ez egy szerényebb, egyszerűbb. Az egész annyiból állt, hogy, bár nem késtünk mégis lemaradtunk az elejéről ami nem is volt fontos mert az igazgatónő mondott jó pár mondatot az intézmény működéséről, majd csoportszobánként kihozták a gondozónők a gyerekeket oda a szülőkhöz az udvarra majd elmondták a neveiket és kaptak bölcsődei emléket, vagyis egy kinyithatós keménylapos három fotós lapocskát egy idézettel. Ezzel a lapocskával a kezükben engedték oda Őket hozzánk. Ezt követően még megkínálták a szülőket és gyerekeket sós süteménnyel és üdítővel, majd a gondozónők egy kis mesét előadtak. Miután visszaöltöztek a  gondozónők megkerestük Őket, hogy átadjuk a kis ajándékot virággal, majd ezután próbáltuk a gyerekeket összeterelni, hogy néhány közös fotót készítsünk róluk. Ez nem igazán akart összejönni. A fél órás ballagási ceremónia után elmentünk fagyizni majd kikísértük Mamát az állomásra. Másnap a Mama még eljött hozzánk, így Gergő állandóan hívta hogy menjenek ide-oda a házban vagy udvarra vagy kertbe. 

A hétfői napon mivel a bölcsi folytatódott ment mindenki mintha nem is lett volna ballagás. A három csoportszobából jelenleg kettő működik és a harmadikból szét vannak osztva a gyerekek. Ez így lesz most három hétig majd Gergő csoportja megy ezt követően szabira. Gergőnek kértünk további ellátást a három hétből kettőre. Majd az ő három hét szabadságuk után az utolsó csoportszoba gondozónői mennek el három hétre. Vagyis van bölcsi csak kevesebben vannak mert vannak akik meg tudják oldani a nyári szünetet. 

Most pedig néhány kép a ballagásról és a hétvégi borsószüretről:

Tipikus Áron Gergő csata: Most: Áronka elvette. Reggelente amit viszünk játékot minden gond nélkül beteszi Gergő a szekrényébe a jelmondattal: Áronka akkor nem veszi el ha kitesszük a szekrénybe.